Az észak-koreai Központi Koreai Hírügynökség (KCNA) március 7-én megerősítette, hogy a kommunista rezsim Japánban lévő amerikai katonai bázisok megtámadására való képességét tesztelte előző nap. A nyugati partról indított négy ballisztikus rakéta közel 1000 km-t tett meg, mielőtt Japán kizárólagos gazdasági övezetén belül a tengerbe csapódott. „Egyértelmű, hogy Észak-Korea újfajta fenyegetést jelent” – figyelmeztetett Abe Sinzó, a szigetország miniszterelnöke. Jeffrey Lewis, aki a kelet-ázsiai atomsorompó-program igazgatójaként dolgozik a kaliforniai Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetben, úgy vélte, mivel Phenjan már korábban is kilőtt ugyanilyen rakétákat, ezúttal nyilvánvalóan nem az érdekelte, hogy a levegőben maradnak-e, hanem hogy milyen gyorsan lehet egy időben felröpíteni őket – vagyis tipikus háborús szituációt próbált el. A Kim Dzsongun vezette diktatúra legutóbbi akciója egybeesett a szokásos éves amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlatnak és az új amerikai THAAD rakéta-légvédelmi rendszer dél-koreai telepítésének megkezdésével. Noha a THAAD-ot az Észak-Korea által is használt Scud rakéták ellen fejlesztették ki, egyszerre négy megsemmisítésével meggyűlne a baja.
Phenjan továbbá, a közelmúltban bejelentette, hogy sikerült előállítania olyan nukleáris robbanófejet, mely elég kicsi ahhoz, hogy nagy hatótávolságú rakétára szereljék, és hogy az Egyesült Államok elérésére képes interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztésén dolgozik. Szakértők egybehangzóan állítják, hogy Észak-Korea már most képes lenne csapást mérni Japánra és Dél-Koreára, illetve az ezekben az országokban állomásozó amerikai haderőre. Bruce Klingner elemző szerint a tavalyi rakétatesztek során air-burst (levegőben robbanó) bombákkal végrehajtott, Dél-Korea elleni támadásokat gyakoroltak. A nukleáris programjában az áttörés küszöbén álló diktatúra „arzenálját” becslések alapján jelenleg húsz atombomba és több tucatnyi gyártásához elegendő plutónium és dúsított urán teszi ki; rakétái emellett sokkal kifinomultabbak lettek.
A Fehér Ház a közelmúltban megvizsgálta a katonai erő alkalmazásának, illetve a kommunista rezsim megdöntésének lehetőségét nukleáris fenyegetés elhárítására. Szárnyra kaptak olyan jelentések, melyek szerint idén az amerikai haditengerészet különlegesen kiképzett elitegysége, az Oszama bin Laden elleni akciót végrehajtó SEAL Team Six is csatlakozott az éves dél-koreai hadgyakorlathoz. A szöuli Yonhap Hírügynökség úgy tudja, a megerősített hadi jelenlét része az észak-koreai vezetés eltávolítására felépített tervnek. A Pentagon tagadta a hatos SEAL csapat bevetését, ami érthető, hiszen mint a Fox Newsnak egy korábbi különleges műveleti irányító elmondta, „titokban kell tartaniuk, mire készülnek”. Elrettentésként ugyanakkor a szokásostól eltérően az Egyesült Államok egy héttel a március 6-i négyes koreai teszt után hivatalosan bejelentette, hogy Hellfire rakéták hordozására alkalmas Grey Eagle drónokat fog állomásoztatni Dél-Koreában. Jeffrey Lewis ezzel együtt arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a hadvezetés nem hangsúlyozza egyértelműen, hogy a drónok koreai légtérben nem szállítanak rakétákat, a rendkívül súlyos válság könnyen háborúvá fajulhat. Lewis szerint Észak-Korea a rendszer megbuktatására irányuló kísérletek első jelére egyből atomfegyverhez nyúlna, és ez a stratégia különösen kényes erőviszonyokat teremt. „Háború esetén ők korán akarnak támadni, mi lépni akarunk, mielőtt ezt megtehetik, a dél-koreaiak pedig nem akarnák megvárni, hogy mi esetleg túl későn reagálunk” – magyarázta.
2017. 03.17. (XXI/11)
