Április végén először a Washington Examiner politikai hírportál írta meg több egymástól független fehér házi forrásra hivatkozva azt az információt – amelyet még aznap átvett a CNN és a The New York Times is –, miszerint Sebastian Gorka rövidesen távozhat a Fehér Házból. A cikkek szerint csupán az a kérdés maradt hátra, hogy mikor és melyik szövetségi intézménynél helyezzék el a „vállalhatatlanná vált” biztonságpolitikai tanácsadót. (Volt azonban, aki úgy vélte, hogy teljesen eltávolítják Gorkát a kormányzatból.) A menesztés indoka az információk szerint az volt, hogy Gorka egy antiszemita (sőt, nácibarát) politikai szervezet tagja, és erről nem nyilatkozott állampolgársági kérelme benyújtásakor. (A Londonban magyar szülők gyermekeként született Gorka csak öt évvel ezelőtt kapta meg az amerikai állampolgárságot.) A beszámolók szerint Gorka körül „elfogyott a levegő”, és minden érdemi munkát megvontak tőle.
Gorkát nemcsak a kormányzatból bírálták, hanem a kongresszusban is aláírásgyűjtés indult ellene. Ennek nyomán 55 demokrata képviselő írt nyílt levelet Donald Trumpnak a tanácsadó menesztését sürgetve. Ebben azzal vádolták a terrorizmusellenes szaktanácsadót, hogy az „szoros kapcsolatban áll az antiszemita Jobbik párt képviselőivel”.
A vádak olyan súlyúak voltak, hogy a média jelentős része már készpénznek vette, hogy Trump „újabb embere” bukott meg, ráadásul ezúttal nem a feltételezett orosz kapcsolatok miatt (mint a három hét után menesztett nemzetbiztonsági tanácsadó, Michael Flynn), hanem az amerikai politikai életben – joggal – teljesen elfogadhatatlan antiszemita kötődés miatt. A hír idehaza is érdeklődést keltett, az Index például május elsején már tényként közölte cikke címében: „Távozik a Fehér Házból Gorka Sebestyén”. A hírt azok is megkönnyebbülve fogadták, akik számára Gorka „keményvonalas iszlámkritikus” volt, aki 2016-ban megjelent könyvében (Defeating Jihad: The Winnable War;
2017. 05.12. (XXI/19)
