A z elmúlt hónapokban a szélsőjobboldalinak tartott pártok jelöltjei sem Ausztriában, sem Hollandiában, de még Franciaországban sem váltották be a rendszerkritikusok egyre növekvő táborának reményeit. A felmérések szerint az ősszel esedékes német választásokon is alulmarad a bevándorlásellenes AfD Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniójával szemben.
Az európai választások általános tapasztalata, hogy hatalmas az elégedetlenség a szavazók körében a mainstream politikai pártokkal szemben, ám arra még nem állnak készen, hogy a radikális jobboldali pártokat juttassák hatalomra. Josef Janning, az Európai Tanács Nemzetközi Kapcsolatok berlini irodájának vezetője a szélsőjobboldali pártok európai vereségével kapcsolatban kijelentette: „ez történik, amikor a menekültválság nem dominál a címlapokon”. Janning szerint „mégsem olyan könnyű széttörni Európát a nacionalizmussal”. Az unió azonban nem lélegezhet fel, hiszen az EU-szkeptikus pártok szinte minden megmérettetésen a vereség ellenére rekorderedményt értek el.
A Die Presse osztrák lap vezércikkében emlékeztetett arra, hogy Macron győzelme nem jelenti egyben a „populizmus” bukását, hiszen az első fordulóban leadott voksok túlnyomó többsége olyan jelöltet támogatott, aki szkeptikus az Európai Unióval kapcsolatban. Ez különösen a júniusban esedékes francia parlamenti választáson nyomhat sokat a latba, ahol a függetlenként induló Macron újonnan alapított mozgalma még egyáltalán nem rendelkezik képviselői helyekkel. A centrista jelöltnek mindenképpen koalíciót kell alkotnia ahhoz, hogy vezető szerepét megszilárdítsa. Amennyiben sikerül eredményesen sakkoznia Macronnak, a többsebességes Európa tervének végrehajtása jelentősen felgyorsulhat.