Még 2008-ban történt, hogy az Egyesült Arab Emirátusok egyik uralkodócsaládjának hölgytagjai szokásukhoz híven népes küldöttséggel Belgiumba érkeztek. A 64 éves Sheikha Hamda al-Nahyan hercegnő és hét lánya a Conrad Hotel luxuslakosztályait bérelték ki több hónapra, ahova körülbelül 20 szolgát is magukkal vittek. Feladatuk az volt, hogy mindig „feletteseik” rendelkezésére álljanak, és minden kívánságukat teljesítsék. Az „alkalmazottak” azonban besokalltak a 24 órás szolgálattól, megszöktek, és panaszt tettek a helyi rendőrségen. Beszámolójuk szerint azért kellett szökniük, mert nem hagyhatták el a szállodát, erre külön őrök vigyáztak. Éjjel-nappal feladatokat kaptak, de például ágyat nem biztosítottak nekik, a hercegnők szobáiban vagy a folyosón a földön kellett aludniuk. A maradékokat ehették csak, és egyiküktől, aki panaszt tett, három napra megvonták az élelmet és a vizet. Rendszeres volt a verbális erőszak is, a hercegnők állítólag egyáltalán nem kedvelték a marokkói és tunéziai szolgáikat.
Az embertelen körülmények mellett az utazáshoz és a munkához szükséges papírokat sem biztosították az alkalmazottaknak, és ki sem fizették őket. A Myria nevű belga emberjogi szervezet szerint a hercegnők valójában becsempészték Belgiumba a szolgáikat, ahhoz pedig, hogy több hónapig Brüsszelben dolgozzanak, munkavállalási engedélyt kellett volna szerezni számukra. Ezért a Myria emberkereskedelemnek tartja az esetet. Jogilag tehát minden adott volt a felelősségrevonáshoz. Mégis kilenc évbe telt, mire az ügy bíróság elé került. Ez nyilván nem meglepő annak fényében, hogy a tehetős és befolyásos al-Nahyan családról van szó, amely egyike az Egyesült Arab Emirátusok hat uralkodócsaládjának. Központjuk Abu-Dzabi, ahol uralmuk már 1793 óta tart. Nemzetközi porondon pedig azzal lettek híresek, hogy a család egyik tagja, Manszúr sejk megvásárolta a Manchester City futballcsapatot.
A hercegnők mindent bevetettek, hogy az eljárást megússzák. Három rendkívül jól képzett ügyvédet fogadtak, akik kétszer is Belgium legfelsőbb bíróságához fordultak, hogy megakadályozzák a jogi felelősségre vonást. Évekig késleltették az ügymenetet például azzal, hogy megkérdőjelezték a rendőrség fellépését. Szerintük a hatóságok nem léphettek volna be a hercegnők lakosztályába, amikor vizsgálatot indítottak. Emellett azt is állították, hogy a vádak jó része el van túlozva.
2017. 06.02. (XXI/22)
