A Newsweek összeállítása szerint Izrael a szíriai polgárháború öt éve alatt csendben ugyan, de meglehetősen intenzív támogatást nyújtott a Bassár el-Aszad elnök ellen harcoló különböző felkelő csoportoknak. A támogatás részben orvosi segítség volt: Izrael több ezer szíriai civilnek nyújtott egészségügyi ellátást, de a sérültek között nyilvánvalóan voltak olyanok, akik maguk is harcoltak a polgárháborúban. Ennél érdemibb segítségnyújtás volt, amikor izraeli harci gépek légicsapást mértek az Irán által támogatott, libanoni síita többségű terrorszervezet, a Hezbollah, valamint a szíriai kormányhadsereg állásaira. Ezeknek a légicsapásoknak stratégiai célja elsősorban az volt, hogy elvágja az összeköttetést Irán és Libanon között, miután Teherán szíriai területen keresztül igyekszik biztosítani a Hezbollah fegyver- és rakétautánpótlását. Az izraeli célpontok között kisebb arányban ugyan, de szunnita lázadó csoportok állásai is szerepeltek, például a korábban al-Núszra Front néven ismert csoport (mai nevén: Hajat Tahrir al-Sam) bázisai, amelyeket egyben a meggyengült, de ma is létező al-Kaida terroristái is használtak.
Az elmúlt napokban az izraeli ILTV televíziós csatorna arab forrásokból származó információk alapján arról számolt be, hogy Irán legalább egy nagy méretű, föld alatti fegyvergyárat létesített Libanonban. Az értesülést Herzl Halevi izraeli dandártábornok is megerősítette. Ez új stratégiai kihívást jelent Izrael számára. Eddig a jelentős fegyverszállítmányokat sikerült időben beazonosítani, akár teherautó-konvojok, akár tengeri konténerszállítmányok közé rejtve igyekezték eljuttatni azokat Iránból Libanonba. Az időben felfedezett fegyverküldeményeket izraeli vadászgépek célzott légicsapásokkal megsemmisítették. Az új információk alapján azonban úgy tűnik, hogy az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoksága stratégiát váltott, és a kockázatos szállítási útvonalak helyett arra törekszik, hogy Libanonban állítsa elő a Hezbollahnak szánt fegyvereket. Ez nehéz dilemma elé állítja Izraelt. Amennyiben erőteljes támadást indít a libanoni föld alatti bázisok ellen, nyílt háború kitörését kockáztatja a Hezbollahhal. Az ILTV értesülése szerint jelenleg Izrael diplomáciai módot keres a válság megoldására, de a síita terrorcsoportnak a bejrúti kormányra gyakorolt erőteljes és közvetlen befolyása miatt kevés az esély a sikerre. Avigdor Liberman védelmi miniszter szerint Izrael nem kíván konfliktusba kerülni Libanonnal, de a föld alatti fegyvergyárak felfedezése megváltoztathatja ezt a stratégiai álláspontot.
A visszafogott izraeli magatartást az elmúlt hónapokban a Trump-elnökség óta sokkal intenzívebb amerikai szerepvállalás is befolyásolja. A márciusi jelzés értékű rakétatámadás, szakértők szerint, csak a kezdet volt, és az Egyesült Államok hosszú távú stratégiai célja a térségben az iráni és az orosz befolyás erősödésének megakadályozása. Miután június végén az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy információik szerint az Aszad-kormány újabb vegyifegyver-támadásra készül, Washington légi és tengeri erődemonstrációt kezdett a Földközi-tenger keleti medencéjében. A The Aviationist című katonai-biztonsági szaklap értesülései szerint három amerikai kémrepülőgép végzett elektronikus felderítést a libanoni és szíriai partvidék közvetlen közelében.