„Engede azért Ábrahám Efronnak és odamérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, amelyet mondott vala a Khéth fiainak hallatára; kalmároknál kelendő négyszáz ezüst siklust.
Így lett Efronnak Makpelában levő mezeje, mely Mamré átellenében van, a mező a benne levő barlanggal, és minden a mezőben levő fa az egész határban köröskörül Ábrahámnak birtoka, a Khéth fiainak, mind azoknak szeme előtt, akik az ő városának kapuján bemennek vala. Azután eltemeté Ábrahám az ő feleségét Sárát a Makpelá mezejének barlangjába Mamréval szemben. Ez Hebron a Kanaán földén.” (I.Mózes 23:16-19) – ezzel a Tóra-idézettel üzent Benjamin Netanjahu az UNESCO-nak, az ENSZ kulturális szervezetének. Mióta ugyanis 2011-ben a Palesztin Hatóság – az Egyesült Államok szerint jogellenesen – megkapta a tagsági jogot, a világörökség helyszíneit kezelő tanács már sokadik, a történelmi tényeket is felülíró határozatát hozza Izraellel szemben, aminek 2016-os csúcspontja az volt, hogy letagadták a Templom-hegy és a zsidóság évezredekre visszanyúló kapcsolatát.
A nyílt történelemtagadás folytatásaként értelmezhető, hogy a múlt héten a palesztin örökség részének nyilvánították a Pátriárkák sírját és Hebron városát, majd pedig Izraelt megszálló hatalomként bélyegezték az ősei földjén.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »