A deep state (szó szerint: mélyállam) olyan hálózatot jelöl, amelyben a kormány, a nemzetbiztonság, a bankrendszer és más gazdasági vállalatok vezető szereplői a demokratikus folyamatoktól és a népakarattól függetlenül ellenőrzik és befolyásolják a mindenkori kormányok döntéshozatalát.

Tagadják a létezését

Ha az ember megpróbál utánajárni a különböző sajtóorgánumokban, hogy mi is az a deep state, akkor zömében olyan cikkekbe ütközik, amelyek vagy tagadják, vagy elbagatellizálják annak működését. A mainstream média nagy része szerint a háttérhatalom ideája egy olyan összeesküvés-elmélet, amit Trump elnökjelöltségével és hatalomra kerülésével a populistának mondott konzervatív oldal terjesztett el széles körben. Több sajtóorgánum megnevezi Steve Bannont és a Breitbart News oldalát is, ami kétségkívül már 2016 vége óta előszeretettel használja a kifejezést az elnöki programmal szemben tevékenykedő vezető beosztású hivatalnokokra.

A Foreign Policy egyik újságírója egyenesen azzal gúnyolódott, hogy a valódi veszélyt nem is a mélyállam, hanem a sekélyes állam jelenti, amit Donald Trump a tapasztalatlanságával és a valós tények maximális figyelmen kívül hagyásával testesít meg.

Az amerikai társadalom viszont úgy tűnik, nagyon is hisz az államon belüli állam létezésében. Az ABC News és a Washington Post közös felmérése azt mutatta, hogy

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Az államadósság háromszorosát nyelte le a vörös hidra - páros interjú Mező Gáborral és Borvendég Zsuzsannával

A katonai hírszerzés a számukra igazán fontos újságírókat és gazdasági szakértõket beszervezési nyilatkozat nélkül is „megnyerhette”, így ők zavartalanul átmenthették magukat 1990 után – állítják az állambiztonsági hálózatokat kutató szakemberek. Párhuzamos interjú Mező Gáborral és Borvendég Zsuzsannával.

Morvay Péter, Cs. Király Tamás / Hit és értékek