A főként muszlimok lakta Üzbegisztánban tűzzel-vassal küzdöttek az iszlamista szélsőségesség ellen már az 1990-es évek eleje óta. Ennek ellenére 2014-ben és 2015-ben üzbég nemzetiségű, illetve származású harcosok csatlakoztak a legnagyobb számban Közép-Ázsiából az Iszlám Államhoz, amely akkoriban jelentős területeket hódított meg a Közel-Keleten.
Nem először fordult elő, hogy üzbégek követtek el terrorcselekményt külföldön. 2016 júniusában 45 ember halt meg, több mint 230-an pedig megsebesültek, amikor összehangolt támadás történt az isztambuli Atatürk repülőtéren. Az elkövetők Oroszország észak-kaukázusi térségéből, valamint Üzbegisztánból és Kirgizisztánból származtak. Idén január 1-jén, szintén Isztambulban egy üzbég állampolgár 39 embert gyilkolt meg egy szórakozóhelyen. Áprilisban egy Akbarzson Dzsalilov nevű, üzbég származású orosz állampolgár, aki egyébként Kirgizisztánban született, robbantotta fel magát a szentpétervári metrón, 15 ember életét oltva ki. Pár nappal később egy üzbég férfi, akinek menedékkérelmét elutasították, 5 embert gázolt halálra Stockholm belvárosában. Október 31-én pedig az Iszlám Állammal nyíltan szimpatizáló Sayfullo Saipov New York belvárosában hajtott végre gázolásos merényletet, amelyben 8-an haltak meg.
A legutóbbi eset után Üzbegisztán elnöke részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és felajánlotta országának segítségét a terrortámadás körülményeinek kivizsgálásában. Most először fordult elő, hogy Üzbegisztán hivatalosan megszólalt, illetve elismerte érintettségét olyan külföldi biztonsági incidensben, amelyet állampolgára követett el.
2017. 11.24. (XXI/47)
