Szovjetunió összeomlása után a Nyugat azt várta, hogy Teng Hsziao-ping gazdasági reformja nemcsak a kapitalizmus, de a demokratikus átalakulás felé mozdítja Kínát. A Kommunista Párt ehelyett még szorosabban ragadta magához a hatalmat, Teng pedig kijelentette, hogy új hidegháború kezdődött Kína és a talpon maradt szuperhatalom, az Egyesült Államok között. Az 1998 júliusában kiadott védelempolitikai fehér könyv már célként fogalmazta meg, hogy „Kínának kell a világot bevezetnie a 21. századba”.
Hogy a gazdasági nyitás nem vonta maga után a várt társadalmi változásokat, nem ellentmondás. A Nyugat egyszerűen figyelmen kívül hagyta, hogy ez a több mint kétezer éves kínai politikai gyakorlat lényegéből fakad.
Évezredes totalitarianizmus
2018. 04.13. (XXII/15)
