Nagy változások jöhetnek az európai uniós politikában, amelyek tavaly ilyenkor részben már körvonalazódtak, ám egyértelműen a szeptemberi németországi választások és a kormányalakítást megelőző kudarcsorozat pecsételt meg. Trump elnök megválasztásakor a baloldali angolszász média Angela Merkelt „a szabad világ első számú vezetőjévé” kiáltotta ki, ám ezt a szeptemberi események egyértelműen megváltoztatták. Úgy tűnik, hogy erre a szerepre most európai oldalról Emmanuel Macron pályázik a legnagyobb eséllyel. Erre utal az unió jövőjéről szóló víziójának felvázolása az Európai Parlament előtt, majd a washingtoni kongresszus előtt elmondott beszéde (lásd keretes írásunkat). A francia elnök már most úgy lép fel, mint aki egyértelmű és dinamikus tervekkel, kemény kézzel tudná irányítani akár egész Európát is, Trump „tegyük újra naggyá Amerikát” szlogenjének európai ellenpólusaként.
A Time magazin már tavaly év végén azt állította Emmanuel Macronról, hogy ő „Európa következő vezetője”, aki nagyjából igyekezett is megfelelni ennek a képnek. Megválasztása után több „problémás” világvezetővel is találkozott, köztük Vlagyimir Putyinnal, Recep Tayyip Erdogannal és Donald Trumppal is. Míg Merkel az elmúlt hónapokban szinte csak arra tudott koncentrálni, hogy valahogy végre összejöjjön a kormányalakítás, Macronnak sikerült a világ közvéleménye előtt is azt az érzetet keltenie, hogy Merkel fölött eljárt az idő, ő viszont még csak most kezd igazán lendületbe jönni.
Kétsebességes Európa
2018. 05.04. (XXII/18)
