A múlt héten hivatalosan is eldőlt, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó a továbbiakban tartani magát ahhoz a megállapodáshoz, amit még az Obama-kormány hozott tető alá Iránnal, öt ázsiai és európai ország közreműködésével. Amerika oldaláról a megállapodás felmondása azzal jár, hogy újra bevezetik azokat a szankciókat, amelyek Iránnal szemben fennálltak a megállapodás előtt. A döntés igen komoly nemzetközi felháborodást váltott ki a többi érdekelt részéről, amelyek mindenáron igyekeztek megakadályozni, hogy idáig „fajuljon” a helyzet.
Üzlet minden erkölcs felett
A Washingtonba látogató európai vezetők, például Angela Merkel vagy Emmanuel Macron olyan érveket sorakoztattak fel, amelyből a felületes szemlélő számára úgy tűnhetett, hogy egy esetlegesen kirobbanó háborút és humanitárius katasztrófát igyekeztek elkerülni Trump győzködésével. A felszín alatt azonban egyből látszik, hogy nem morális, hanem kemény gazdasági érdekek mentén zajlik a huzavona, mivel senki sem akar önszántából lemondani a nehezen kialkudott, több milliárd eurós üzleti lehetőségekről.
2018. 05.18. (XXII/20)
