Benjamin Netanjahu már évek óta próbálta az egész világot meggyőzni arról, hogy zsidó államként fogadják el Izraelt. 2009-ben a miniszterelnök a Bar Ilan Egyetemen mondott beszédében tért ki arra, hogy a kétállami megoldást akkor tudja elfogadni, ha két előfeltétel teljesül. Az egyik, hogy a leendő palesztin állam demilitarizált lesz, a másik pedig, hogy a palesztinok Izraelt zsidó nemzetállamként ismerik el.
Az akkori amerikai elnöknél, Barack Obamánál azonban nem járt sikerrel. Sőt, egyes hírek szerint a Fehér Ház nagyon aktívan tevékenykedett azért, nehogy a nemzetállamtörvényt elfogadják Izraelben. Donald Trump elnöksége óta viszont más szelek fújnak, így Netanjahu elérkezettnek látta az időt arra, hogy a tervezetet keresztülvigyék az izraeli parlamenten, a Kneszeten. Mások szerint az időzítésben az is szerepet játszott, hogy egyre valószínűbb, hogy választások lesznek az országban. A parlament feloszlatására és a voksolás kiírására azt követően kerülhet sor, hogy október 14-én véget ér a Kneszet nyári szabadsága. Egyesek úgy vélik, az izraeli kormányfőnek ezért kézzelfogható eredményekre volt szüksége a törvényhozásban, hogy a jobboldal támogatását bebiztosítsa magának. Ezt a véleményt ugyanakkor cáfolja, hogy a közvélemény-kutatások alapján Netanjahu megítélése az elmúlt időszakban pozitívan alakult, vagyis nem volt égető szüksége a jogszabályra, amit ráadásul nemzetközi szinten is többnyire kritikusan fogadtak.
Maga a törvény
2018. 07.27. (XXII/30)
