Oroszország, Kína és újabban India is azon dolgozik, hogy az amerikaiak által kontrollált pénzügyi tranzakciókezelő rendszer (SWIFT) helyett kialakítsanak egy olyan alternatívát, amely nagy mértékben csökkentené a kitettségüket az amerikaiak felé.
A gazdasági szankciók, védővámok és más hasonló intézkedések ugyanis egyre gyakoribbak azokkal az országokkal szemben, akiket Amerika meg akar büntetni, amiben a nyugati országok közül mindenki kénytelen részt venni, ha nem akar maga is szankciókkal szembenézni. Ez volt a tanulsága az Iránnal szembeni intézkedések bevezetésének, amelyek miatt az Európai Unió tagállamai is óriási üzleti megállapodásokat voltak kénytelenek elengedni. Az a fenyegetés ugyanis, hogy Amerika azonnal megbünteti, ha valaki megpróbál a SWIFT-rendszeren keresztül pénzt utalni Iránnak, vagy bármilyen más formában bevételhez segíteni a síita rezsimet, igen nagy problémát jelentett volna azokban az országokban, ahol minden pénzügyi tranzakció ezen a rendszeren keresztül zajlik.
A védővámokkal kapcsolatosan is egyre inkább látszik, hogy gazdasági értelemben Amerika majdhogynem azt csinál, amit akar. A Kínával szembeni védővámok célja egyértelműen látszott, Trump elsősorban azt igyekezett elérni azokkal, hogy az olcsó kínai árucikkek oly mértékben dráguljanak meg az extra „felár” miatt, hogy az amerikaiak inkább a helyben gyártott termékeket preferálják, és így serkenteni lehessen az Amerikában gyártott termékek iránti keresletet. Ennek egyenes következménye lehet az, hogy a szinte teljesen Kínába áttelepült amerikai gyártás újra visszakerüljön az anyaországba, és azzal új munkahelyek jöjjenek létre.
2019.12.06 (XXIII/49)
