Az abortusz 1973-as legalizálása a Legfelsőbb Bíróság Roe v. Wade ügyben hozott döntése nyomán olyan mély megosztottságot hozott létre az amerikai társadalomban, amelyet jelenlegi fázisában egyesek polgárháborúhoz hasonlítanak. Az életpárti tábor soha nem adta fel a reményt az ítélet visszavonásának kiharcolására, az abortuszlobbi pedig minden eszközzel kész ennek útját állni. Ez volt a tétje a Donald Trump által a Legfelsőbb Bíróságba jelölt Brett Kavanaugh tavaly őszi kinevezésének: a konzervatív jelöltekkel szembeni kemény támadások gyakorlata egyrészt az elnökre hivatott nyomást gyakorolni, hogy eleve mérsékelt, a procedúrán könnyen átmenő bírákat válasszon, másrészt a nem ebbe a kategóriába tartozó aspiránsokat rábírni, hogy visszatáncoljanak. Bár Kavanaugh eddigi szereplése arra enged következtetni, hogy kevésbé konzervatív, mint hinni lehetett, az érkezésével a Legfelsőbb Bíróságban kialakult republikánus többség lendületet adott a magzati élet jogait védelmező mozgalomnak. (2017-ben már egy másik Trump-jelölt, Neil Gorsuch a Legfelsőbb Bíróság soraiba lépett.)
Másik részben a New York által januárban elfogadott szélsőségesen laza abortusztörvényre adott válaszul a „Piros Amerikának” (a Republikánus Párt színéről; a déli és középnyugati államokat jelenti) nevezett térségben életvédő jogi forradalom söpör végig. Michigan szenátusa betiltotta a jellemzően a második trimeszterben alkalmazott D+E módszert (az élő magzatot szó szerint feldarabolják, hogy el tudják távolítani a méhből), Georgia, Kentucky, Mississippi és Ohio pedig a szívhang megjelenése után (általában a fogantatás utáni hatodik héttől) végzendő terhességmegszakításokat.
2019.05.24.(XXIII/21)
