Az európai parlamenti választásokat követő napok az abszolút győztesekről és vesztesekről, valamint a lehetséges koalícióalkotásokról, no meg persze a bizottsági elnök személyéről szóltak. Kicsivel több mint egy héttel a választásokat követően már nem a percről percre aktualitásokról szól minden. Ez pedig lehetőséget ad számunkra, hogy részletesebben is megnézzük a választási eredményekből elénk táruló képet.
Zöld diadalmenet a nyugati tagállamokban
Ahogyan arra már a voksolást követően is többen felhívták a figyelmet, a 2019-es EP-választás egyik nagy győztesének a zöldek minősülnek. Nem összeurópai szinten ugyan, de több nyugat-európai országban mindenképp, ahol várakozáson felül teljesítettek. Különösen kiemelkedően Németországban, ahol a második legtöbb szavazatot szerezték meg, maguk mögé utasítva az egyik régi nagypártot, a szociáldemokratákat. Sőt, néhány friss közvélemény-kutatás már a vezető kormánypártok, a CDU és a CSU előtt is méri a német zöldeket. Akárhogy is, elsőként vagy másodikként, de mindenképp számottevő erővé vált a zöldpárt. A mérések eredményeit látva pedig nem csupán lendületet, hanem bizonyos szempontból vérszemet is kaptak: a német kormánypártok háza táján kialakult bizonytalanságokat kihasználva előrehozott választásokat követelnek a megváltozott választói hangulatra hivatkozva. Szintén kiemelkedően teljesítettek az Egyesült Királyságban és Franciaországban – mindkét nagy tagállamban a harmadik helyen futottak be. Ez mindenképp meglepetés. S egyúttal megerősíti azt az évek óta tartó folyamatot, amely a hagyományos nagypártok visszaszorulásáról és a velük szembeni alternatív erők megjelenéséről és megerősödéséről szól.
2019.06.07.(XXIII/23)
