Ha összehasonlítjuk az áprilisi eredményeket az utolsó közvélemény-kutatási eredményekkel, azt láthatjuk, hogy Avigdor Lieberman „királycsináló” pozíciója tovább erősödött. Az egykori Szovjetunióban, Moldovában született politikust mégsem tekintik már középen állónak. Lieberman tavasszal előbb támogatásáról biztosította a választásokat megnyerő Netanjahu kormányalakítását, majd mégis megakadályozta azt (a Lieberman nélküli jobboldali blokk éppen 60 helyet szerzett a 120 tagú kneszetben), és ezzel egyértelművé tette, hogy politikai célja most is a kormányfőváltás, és nem fog támogatni semmi olyan kormányt, amelyet Netanjahu vezet.
Ezért a miniszterelnök választási célja egyértelmű: a jobboldali koalíciónak legalább 61 képviselői helyet kell szerezni ahhoz, hogy Lieberman ne tudja újra blokkolni a kormányalakítást. Ehhez a saját pártján, a Likudon kívül a miniszterelnök stabilan számíthat a két ortodox vallási pártra, valamint Naftali Bennett és a legnépszerűbb izraeli női politikus, Ajelet Saked pártszövetségére. A Jamina (Jobbra) nevű formáció inkább csak nevében új, mert egy kis jobboldali pártot leszámítva a korábbi Jiszráel Beitenu (Zsidó Otthon) egyesült újra. Netanjahu tavaszszal éppen ezért nem tudott kormányt alakítani, mert Bennették kiváltak a korábbi pártjukból, az Új Jobboldal viszont meglepetésre nem jutott be a parlamentbe. Ezzel elveszett a jobboldal számára kulcsfontosságú 3-4 mandátum. Ez a kudarc most nem fenyeget, sőt Netanjahunak sikerült a szintén küszöb alatt maradt jobboldali Moshe Feiglint egy miniszteri tárca ígéretével rávenni arra, hogy pártjával visszalépjen a választásoktól.
2019.09.14.(XXIII/37)
