Kikezdhető-e a Hezbollah érinthetetlensége?(Fotó: AP / Hussein Mala)
Tavaly a Bundestag nem szavazta meg azt az AfD (Alternative für Deutschland) által régóta szorgalmazott törvényt, mely terrorszervezetnek nyilvánította volna a Hezbollah politikai szárnyát is, nem csak a katonait. Többek között amerikai kongresszusi képviselők és Mike Pompeo külügyminiszter sürgetésére most végül a német belügyminisztérium meghozta ezt a döntést. Indoklásként a hivatal elismerte, hogy a Hezbollah Izrael megsemmisítésére törekszik, ami „ellentétes a nemzetközi állásponttal és Németország nemzeti ethoszával” (a Hezbollah szervezésében a ramadán utolsó péntekén Berlinben 1996 óta évente megrendezett Al-Kudsz – Jeruzsálem arab neve – nap célja is Izrael elpusztításának propagálása).
Németország tulajdonképpen a Hezbollah európai toborzó- és finanszírozási bázisa. A tiltás értelmében mostantól az itt működő több mint ezer tagnak és sok ezer szimpatizánsnak tartózkodnia kell az Irán támogatta síita csoportosulás minden jelképének nyilvános használatától, és számíthatnak a belföldi tevékenységükkel szembeni hatósági fellépésre – a bejelentést követően Észak-Rajna-Vesztfáliában, Brémában és Berlinben házkutatásokra került sor a Hezbollahhoz köthető mecsetekben és lakcímeken.
A német lépés évtizedekkel korábban esedékes lett volna. Angela Merkel kormánya, mondvacsinált érvekre hivatkozva – az izraeli–palesztin megegyezést feltételként szabva, vagy a Hezbollah libanoni társadalmi-politikai tényező mivoltát kiemelve – eddig mindig elodázta. A Jerusalem Post ennek hátterében egy megállapodást sejt, mely állítólag egy 1992-es berlini terrortámadás után született meg a német kormány és a Hezbollah között arról, hogy ez utóbbi és Irán beszünteti német területen az akcióit, ha folytathatja az adománygyűjtést, toborzást, szervezetépítést és ideológiájának terjesztését.
2020.05.08. (XXIV/19)
