Juncker bizottsága akkor irányítani akart és kizárólagosságot követelt magának. A mostani Európai Bizottság sokkal bölcsebben reagál a válsághelyzetre. Ursula von der Leyen, és az általa vezetett testület igyekszik minden támogatást megadni a tagállamoknak ahhoz, hogy minél gyorsabban és hatékonyan sikerüljön kezelni a járványt. Von der Leyen kommunikál, de egyelőre legalábbis nagyon bölcsen teszi azt, hiszen mindenki számára fontos üzeneteket igyekszik megfogalmazni, nem pedig követeléseket sorol fel. Bár a látszat talán mást mutat, az első néhány hétben látottak alapján sokkal jobb válságmenedzsernek tűnik, mint elődje.
Az, hogy a tagállamok aktívak a járvány kezelésében, természetesen nem jelenti azt, hogy az Európai Unióra úgy általában nem lenne semmi szükség, vagy ne lenne értelme. Csupán azt jelenti, hogy az EU-s intézményrendszer eredeti funkciójához visszatérve támogató szerepkört igyekszik magára ölteni. A tagállamok pedig – bizonyos szélsőséges vélekedésekkel ellentétben – nem fordultak egymás ellen, hiszen a kapcsolattartás, az információcsere és az úgynevezett jó gyakorlatok cseréje éppen hogy megerősödött. Több kétés többoldalú videókonferenciát tartottak és tartanak a vezető európai politikusok és szakemberek annak érdekében, hogy sikerüljön megállítani a járványt. A kommunikáció tehát inkább megsokszorozódott.
A koronavírus – mint ahogyan arra sokan rámutattak – a migrációs válság után egy újabb kihívást jelent a belső határok nélküli Európára. Hiszen, ha jelen helyzetben körbenézünk, akkor azt látjuk, hogy egyre több helyen van határzár: van, ahol az illegális migráció megfékezése miatt, s van, ahol a koronavírusjárvány megfékezése okán. Ez nem egy kényelmes helyzet, hanem egy különleges szituáció.
2020.03.20. (XXIV/12)
