A mítoszrombolók cikksorozatunkban az interneten széles körben elterjedt elméleteket vesszük górcső alá, hogy megtudjuk szakemberek segítségével az igazságot.
Alapvetően két feltételezés kering az interneten a "hírhedt" vuhani laboratóriumról, ezek szerint: vagy szándékosan fejlesztették ki biofegyverként a koronavírust, vagy gondatlanságból került ki az intézmény falai közül a kórokozó. Ne csodálkozzunk az ilyen elméleteken, korábban is keringtek különféle víziók például a HIV-vírus elterjedésének okairól.
Mit lehet biztosan tudni a vuhani laboratóriumról?
A Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó Vuhani Nemzeti Biobiztonsági Laboratóriumot kifejezetten azzal a céllal hozták létre az első 2003-as SARS-járvány után, hogy a szakértők meg tudjanak küzdeni a fertőző betegségekkel. A vizsgált kórokozók veszélyességi típusa alapján négyes skálán osztályozzák az ilyen laboratóriumokat. A vuhani a maximális BSL-4-es besorolást kapta, azaz a legveszélyesebb mikroorganizmusokat tanulmányozzák az intézményben.
Az intézmény valóban rendkívül közel fekszik a járvány jelenleg sejtett epicentrumához, ezért gondolták sokan, hogy köze lehet a mostani koronavírus-fertőzésekhez. A feltételezéseket több mértékadó lap is felkarolta, a Daily Mail után a Washington Times egyenesen arról írt, hogy a mostani COVID-19 a Vuhani Virológiai Intézetnek a biológiai fegyverprogramjához köthető, ami kapcsolatban áll a fentebb említett biolaborral. A mesterséges előállítás tényét sok szakember cáfolta már, de erről picit később.
Az biztos, hogy komoly szakemberek fogalmaztak meg aggályokat az elmúlt években azzal kapcsolatban, hogy mennyire bizonságosak ezek a 4-es besorolású laborok Kínában. A neves tudományos
Nature folyóiratban publikált két évvel ezelőtti tanulmányban Richard H. Ebricht, a Rutgers Egyetem biokémia professzora és az intézmény mikrobiológiai intézetének vezetője arra figyelmeztett, hogy a korábbi SARS-koronavírus már többször is kikerült az amúgy szigorúan őrzött pekingi labóratóriumokból. A cikkben megszólalt másik biobiztonsági szakértő, Tim Trevan pedig arról beszélt, hogy a kínai kormány szigorú befolyása miatt egyúttal nem eléggé transzparens az ilyen kínai intézetekben zajló munka.
Kísérleteztek-e az ottani laboratóriumban a koronavírussal?
Igen. Ez azonban a világ legtermészetesebb dolga a virológusok körében, akik közül sokan éppen azon dolgoznak "békeidőben", hogy megpróbáljanak előre felkészülni a potenciális járványokra. Tekintve, hogy 2019-ig bezárólag több koronavírus-járvány is pusztított a világban, ezért logikus is, hogy az ország előre próbált felkészülni esetlegesen a következőre.
Tulajdonképpen a vírus elleni vakcinák is úgy készülnek sokszor, hogy egy kontrollált legyengített vírust alkotnak a kutatók, amik beadásával az immunrendszerrel kvázi megtaníttatják a védekezés formáját.
Elméletben tehát lehetséges addig kísérletezni egy halálos vírussal, amíg az még veszélyesebb és halálosabb lesz, ám ezt egyrészt rendkívül szigorú nemzetközi szabályozások korlátozzák, másrészt szakértők szerint a mostani vírust genetikai kódja a természetes kialakulást támasztja alá, nem pedig a szerkesztettségét.
Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter egészen az olasz parlamentig ment a Rai Tre 2015-ös ismeretterjesztő műsora miatt, ami egy "szupervírusról" számolt be a vuhani laboratóriumban, amelyet úgy hoztak létre, hogy egy denevér proteinjét ültették be egy Sars-vírusba. A műsorkészítők felvetették a dilemmát, hogy elég veszélyes lehet egy ilyen vírus, ha esetleg kikerül a laboratóriumból. Azt azonban a készítők is leszögezték, hogy az ilyen kísérletezés a vírus jobb megismerésére irányul, nem pedig fegyvergyártásra.
Honnan ered akkor a koronavírus?
Ahogyan azt a vírus első hazai megjelenésekor a magyar kutatócsoport vezetője, Jakab Ferenc virológus professzor a
Heteknek elmondta, sokkal valószínűbb, hogy a COVID-19-et maga a biológia, a természet termelte ki, mintsem, hogy mesterségesen hozták létre.
Azóta a feltételezését nemzetközi kutatócsoportok is alátámasztották. A Nature Medicine-ben közzétett tanulmányban, a kaliforniai Scripps Intézet kutatója, Kristian G. Andersen és nemzetközi csapata az összehasonlító kutatásában arra jutott, hogy az biztosan nem laboratóriumban lett előállítva.
A vizsgálat a vírus felületén levő fehérjetüskéket célozta, amelyekkel a vírusok az emberi sejtekhez tudnak kapcsolódni, hogy azokba behatolva sokszorozzák meg önmagukat. Magából a kapcsolódás módjából, és a felületi receptorokból a szakértők arra jöttek rá, hogy az természetes szelekció során mutálódott úgy, hogy később a vírus képessé vált emberről emberre is terjedni. (Amúgy a koronavírusok állatról terjedtek emberre, többnyire denevérekről.)
A COVID-19 olyannyira eltér a korábbi koronavírusoktól, hogy rendkívül valószínűtlen, hogy egy emberi szerkesztés eredményeként jött volna létre. (A laborban történő vizsgálatokkor korábbi vírusokat próbálnak szerkeszteni, nem pedig a semmiből egy újat létrehozni.)
Ha az állatfajokhoz kellene besorolni, akkor a mostani koronavírust leginkább a tobzoskák és denevérek koronavírusainak molekulaszerkezetéhez lehet hasonlítani. Két forráselmélet azonban még nem lett tisztázva: a kutatók nem tudják, hogy a mostani vírus magában a kezdeti állati gazdatestben, vagy csak később, az első fertőzött emberrel találkozva mutálódott-e ennyire "hatékonnyá".
---
Az már csak pusztán filozófiai kérdés, hogy egy esetlegesen mesterségesen megalkotott vírus és járvány esetében megjósolhatatlan az emberek és a döntéshozók reakciója, így azzal sem lehet előre kalkulálni, hogy éppen kinek mekkora kárt tud okozni egy ilyen csapás. Szakértők azt a kérdést is felteszik, hogyha valaki direkt fegyverként akarna új vírust előállítani, akkor vannak sokkal halálosabb patogének is, amelyekkel lehetett volna kísérletezni, többek között az érintett vuhani laboratóriumban is.
---
Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Fizessen elő most a digitális, vagy akciósan a nyomtatott formátumra! Részletek a hetek.hu/elofizetes oldalon.
