Visegrád tájképe. Értékes hegyoldal
Hadházy Sándor 1990 óta polgármester Visegrádon. A rendszerváltás után az önkormányzat jelképesen egy forintért megkapta a strandfürdőt. Mivel az intézmény nem volt éppen fényes állapotban, és a hivatal úgy ítélte meg, hogy nincs elég pénze a renoválásra és a fejlesztésre, úgy döntött, hogy pályázati úton bérbe adja. A pályázat nyertese a Castrum Kft. lett, melynek ügyvezetője Simon Péter. A Castrum rendkívül kedvező feltételekkel kezdhette el az üzemeltetést, évi egymillió forintot fizetett az önkormányzatnak cserébe. A fürdő bevétele egyébként főszezonban egy hétvégén behozta az éves bérlet árát. (Közel 100-150 millió forint évente.)
Az olcsóság indoka az volt, hogy a bérleti szerződésben a kft. elkötelezte magát bizonyos fejlesztésekre, egy motel létesítésére, a medencék és az öltöző téliesítésére és így tovább. Ezek a fejlesztések elmaradtak. 1997-ben a bérleti szerződéseket módosították, ennek értelmében az önkormányzat eltekintett (!) az említett fejlesztésektől, és a bérleti díjat egymillió-kettőszázezer forintra emelte. A Széchenyi-terv kiírásával megjött a vásárlási kedv, a fürdő eladását zárt ülésen tárgyalta a testület.
"Eleinte felmerült, hogy az önkormányzat részvénytársaságot hozzon létre, de meg nem indokolt módon ezt hamarosan elvetették" – nyilatkozta Szendrői Lajos ügyvéd, a helyi vállalkozóegyesület (VVE) elnöke, aki felháborítónak tartotta már akkor is, hogy a lakosság teljes kizárásával döntött úgy az önkormányzat, hogy a fürdő magánkézbe kerül, mégpedig a Castrum Visegrád Kft. tulajdonába.
"Szeptember 4-én nyílt ülésen pikk-pakk eladták" – fogalmazott Szendrői. Emiatt később (27-én) három nemmel szavazó képviselő bejelentette lemondását, (a történet részleteiről a Hetek előző lapszámaiban már beszámoltunk.) A VVE az ülést megelőzően pár nappal értesült a vételi lehetőségről. (Szendrői akkor faxon felkérte a polgármestert, hogy a testület rendeljen el népszavazást az ügyben. Ezt a polgármester nem is tudatta a képviselőtestülettel, nem reagált erre, nem került napirendre.) A VVE ugyanezen az ülésen tiltakozott az alacsony vételár miatt, ám – mint állítja – Hadházy semmivel sem indokolta azt. (Egy átlagos telek ára Visegrádon hat-hétezer forint négyzetméterenként, a termálstrand háromezer per négyzetméter áron kelt el.) Ez az értékaránytalanság, valamint a polgármesteri hivatalban uralkodó egyre aggasztóbb állapotok késztettek lemondásra a nemmel szavazók közül három képviselőt.
Barabás Gábor volt önkormányzati képviselő lemondása előtt mind a két és fél ciklust végigdolgozta a testületben mint az ügyrendi bizottság elnöke. Elmondása szerint a második ciklusban kezdődött az önkormányzatban egy olyan folyamat, ami az ügyrend teljes be nem tartásához vezetett.
"Kapkodás kezdődött, fontos jogszabályokat nem tartottak be. Egyre átláthatatlanabbak lettek az ügyek a képviselők számára" – mondta. Állítja: többmilliós ügyekben, fontos személyi kérdésekben sokszor közvetlenül az ülés előtt kapták meg a napirendi pontokhoz szükséges információkat a képviselők. Pár percük volt áttanulmányozni azokat, így kellett szavazniuk, a polgármester előadására hagyatkozva. A polgármester sokszor tartott magángyűléseket az ellenzéki képviselők kizárásával.
"A Görgei-villa volt az egyik olyan ügy, amit szinte a fejünk fölött intéztek. Ez a Salamon-torony alatt álló műemlék jelleg? villa – folytatta Barabás. – A házat a telekkel a második ciklus elején harminchárom millió forintra becsültettük. A polgármester szakértői véleményekre hivatkozva azt állította, hogy a legjobban akkor jár a település, ha ötmillióért eladjuk egy magánszemélynek. Ez az adásvétel meg is történt. Hasonló módon kelt el a Zubovics-ház négymillióért. Ez a kereskedelmi értékének tíz-húsz százaléka" – Barabás hozzátette: "Az ügyet máig sem értem, semmi dokumentációt ezzel kapcsolatban nem láttam!"
Elmondása szerint az ilyen ügyek egyre nagyobb nyugtalanságot okoztak benne, és még két kollégájában. A strandügy volt az utolsó csepp a pohárban.
Hasenberg Istvánné szintén volt képviselő így fogalmazott: "A hivatal elkótyavetyélte az aranytojást tojó tyúkot százötvenmillióért, sőt a második részlet kifizetése után átíratta az ingatlant a Castrum tulajdonába." Hasenbergné mindezt példátlannak minősítette, és rendkívüli ülést kezdeményezett az ügyben szeptember 27-ére, melyen a következő kérdéseket tette fel a polgármesternek:
Miért volt sürgős a fürdő eladása a gyógyvízzé minősítés előtt?
Miért írták alá a három szerződést már két nappal a hivatali döntés után?
Miért kellett egyáltalán eladni, hisz nem volt kényszerhelyzetben az önkormányzat?
Miért zárták ki a lakosságot egy ilyen érték? települési tulajdon fölötti döntésből?
Miért nem pályáztatták meg a fejlesztést?
Miért nem volt versenytárgyalás az ügyben?
Miért jegyezték át a kft. tulajdonába a teljes vételár kifizetése előtt?
Miért vállalta át az anyagi nehézségekkel küzdő önkormányzat az eladás előtt a gyógyvízzé minősítést, és a szintén eladásra került erdőterület átminősítését miért vállalta el csak annak érdekében, hogy a földtörvénynek megfelelően eladhassa jóval áron alul az ingatlant?
Miért kellett csak százötvenmillióért eladni a területeket (telket, strandot, erdőt)?
Miért nem támadta meg az önkormányzat a szerződést, ha az a lakosság körében jókora felháborodást váltott ki?
A polgármester ezek hallatán megtörölte a homlokát, és semmilyen választ nem adott a feltett kérdésekre – mondja az asszony. Ezt követően lakossági fórumra is sor került. Az alpolgármester a lakossági tiltakozásokat úgy kommentálta, hogy "a csőcselék tiltakozik". Teljes mértékben semmibe vették a lakosság álláspontját. Úgy látták, hogy "egy-két bunkó tiltakozni fog, de pár hét múlva csend lesz". Nem lett csend.
A VVE népszavazást kezdeményezett, és a lakosság leszavazta az adásvételt hat az egyhez arányban. A népszavazás negyedik, bizalmatlansági kérdésére adott válaszok alapján pedig a hivatal elvesztette a lakosság támogatását. A rendszerváltás óta ez egyedülálló a magyar történelemben. Farkas Márton jegyző éppen ezért nem tartotta méltányosnak tovább dolgozni a bizalmukat vesztett képviselőkkel, ugyanis az önkormányzati törvény 19. paragrafusának magyarázata értelmében "a választók bizalmára a képviselőnek folyamatosan szüksége van. Nem tud eredményes munkát végezni, a közösség érdekében tevékenykedni az a testület, amelynek tagjai elvesztették a választók bizalmát".
Hadházy a népszavazással kapcsolatban kijelentette, hogy a maga részéről a szavazás eredményének megfelelően a szükséges lépéseket megtette. Mivel nem sikerült közös megegyezés alapján felbontani a Castrum Visegrád Kft.-vel kötött szerződéseket, ezért egy ügyvédi irodát bíztak meg a jogi képviselet ellátására, a bírósági per megindítására.
Lemondani azért nem kíván a testület – mint a polgármester nyilatkozta –, mert a szavazás negyedik, bizalmatlansági kérdése a strand eladásával összefüggésben szerepelt, mely ügyben azóta minden szükséges lépést megtettek, hogy korrigálják a helyzetet a lakosság igényeinek megfelelően. Hozzátette, hogy lemondásuk a település érdekei ellenére lenne, tekintettel a folyamatban levő fejlesztésekre. Ezek alatt többek közt a jelenleg épülő nyolclakásos önkormányzati bérlakás építését jelölte meg, valamint azt a vízparti négy hektárt, ahol a tervek szerint szabadidős tevékenységre alkalmas létesítmények épülnek majd.
Az Állami Kincstári Vagyonigazgatóság ugyanis május 9-én úgy döntött, hogy egy nyolcvanmilliós ingatlant ruház át térítésmentesen az önkormányzatra. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy bizalmát vesztett testületről van szó, amely intézmény ellen jelenleg feljelentéskiegészítés van folyamatban. Igaz, a korábban államosított területeket az összes környező település megkapta.
Glattfelder Béla államtitkár a történtek után a kormány nevében azt nyilatkozta egy parlamenti felszólalásában, hogy a kormány támogatja a visegrádi önkormányzatot a fejlesztési tervek kivitelezésében minden lakossági tiltakozás ellenére. Ezt annak okán tette, hogy Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő több interpellációban megtámadta a visegrádi polgármestert: "Az itt elmondottakat szóról szóra dokumentálva feljelentés érkezett a legfőbb ügyész úrhoz – ez nem olyan régen történt, a legfőbb ügyész úr még erre nem válaszolt. Ezért kérdezem a legfőbb ügyész urat: bűncselekménynek tartja-e a legfőbb ügyész úr, ha a korrupció egy fideszes országgyűlési képviselőt érint, és mikorra várható, hogy az ügyészség vádat emel a korrupcióval erősen gyanúsítható fideszes politikussal szemben?"
A VVE tette ezt a feljelentést 2001. március 30-án ismeretlen tettes ellen. Szendrői úgy nyilatkozott: "Nem tudjuk, kit és milyen mértékben terhel felelősség az önkormányzatban. Ezt döntse el az ügyészség, hiszen ez a dolga." A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálja fokozott ügyészi részvétellel az ügyet, mely vizsgálat jelenleg a feljelentés-kiegészítésnél tart.
Szendrői egyébként üdvözli a kormány fejlesztési szándékát, de mint mondta: "Csak az nem mindegy, hogy kik a fejlesztések haszonélvezői. Azt szeretnénk ugyanis, ha a lakosság éppolyan haszonélvező lenne, mint a Castrum Kft."
Ennek érdekében a visegrádi lakosság nemrégiben egy kft.-t hozott létre több mint hárommillió forinttal a strand fejlesztésének megoldására, melybe várják a lakosság további csatlakozását. Már most közel harmincmilliós befektetési szándékról kaptak visszajelzést. Az alapítók úgy látják ugyanis, hogy az egyetlen tisztességes kiút egy részvénytársaság létrehozása, melyben vállalkozásuk, az önkormányzat és a lakosság lennének a tulajdonosok. Így a vissza nem térítendő állami milliárdok az önkormányzat és a lakosság forintjait is megnövelnék a részvételi aránynak megfelelően.
Időközben létrejött egy strandbizottság is az önkormányzatban, melynek tevékenysége folyamán kiderült, hogy a Castrum hajlandó együttműködni az új kft.-vel és a lakossággal. A polgármester azonban mindezen ajánlatoktól továbbra is elzárkózik. A visegrádi polgármester lapunk megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a VVE a lakossághoz és a visegrádi vállalkozók egy részéhez felhívással fordult, amely szerint a VVE a fejlesztés megvalósítása céljából egy részvénytársaság szervezésébe kezd, amely társaságban a Castrum Visegrád Kft. 50%, az önkormányzat 30%, míg a helyi vállalkozók összesen 20% részesedést kapnak. A fejlesztéshez szükséges százmilliókat így lehet biztosítani.
"Ezt az üzleti ajánlatot azonban sajnálatos módon az önkormányzattal semmilyen formában nem egyeztette a VVE elnöke, hivatalosan nem kezdeményezett tárgyalásokat sem, így azt az önkormányzat nem is tudta megtárgyalni. Nem kívánják tárgyalni az ügyet, mivel úgy látják, hogy egyetlen civil szervezet sem formálhat jogot a város vagyonával való gazdálkodásra, nem rendelkezhet olyan vagyon fölött, amely nem a tulajdona. Ez enyhén szólva is szereptévesztés. Amit az egyesület vezetése csinál, azt a szélhámosság kategóriájába sorolom" – hangsúlyozta Hadházy.
(Korábban az ügyben a következő nyilatkozatokat tette a helyi önkormányzati lapban: "Az üzemeltetői szerződés felbontásának kérdése 1997-ben merült fel – nem sokkal a szerződés módosítását követően – azonban a kikért jogi szakértői vélemény egyértelműen azt javasolja, hogy a szerződés felbontására ne kerüljön sor, mert az üzemeltető nem követett el súlyos szerződésszegést, így az hátrányos helyzetbe hozhatná az önkormányzatot. Ezért nem kerülhet sor nyilvános pályázat kiírására sem." Az említett jogi szakértő az önkormányzat jogtanácsosa, Kis György jogász, aki felhőtlen, jó kapcsolatot ápol a polgármesterrel. Tudniillik Kis György volt az, aki készítette és ellenjegyezte Hadházy Sándor és a megyei tisztifőorvos, Juhászné dr. Homor Zsuzsa által alapított H and H Hidro Bt.-t. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy külső jogi szakértők teljesen más következtetésekre jutottak az önkormányzat pénzügyeit illetően, mint a hivatali jogász vagy a polgármester által felkért szakértők.)
A polgármester a továbbiakban így érvelt: "Megvizsgáltuk azt is, hogy a fürdő fejlesztését és üzemeltetését egy olyan társaság végezze, amelyben az önkormányzat is részt vesz (legfeljebb 25% részesedéssel). Azonban ennek az a buktatója, hogy a beruházások finanszírozásánál folyamatos tőkeemelésre kell sort keríteni, melyek az önkormányzat költségvetését is megterhelnék. (
) Ha a tőkeemelésben nem tudunk részt venni, akkor részesedésünk folyamatosan csökkenve, tényleges vagyonvesztésre kerülhet sor." Ezzel szemben a VVE számításai szerint az állami, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével szükségtelenné válik a polgármester által említett tőkeemelés, mert az állami támogatás és a kamatmentes hitel összegével a teljes beruházás megvalósítható. Vagyis tőkeemelésre nincs szükség. Ezt követően pedig már a beruházás megkezdésekor minden résztvevő alaptőkéje 250%-kal növekedne a strand esetében, 670%-kal a – szintén építendő – termálszálló esetében. Együtt tehát 414%-kal nőne a részvényesek forintja. "Ebben az esetben a teljes fejlesztési program megvalósul, azzal az eltéréssel, hogy az önkormányzat vagyona is négyszeresére növekedik, és a lakosság is gyarapodik. A fejlesztési programot nem kell leállítani, hanem csak a közös társaságot kell létrehozni, és a szerződéseket ehhez az elképzeléshez igazítani" – állítja a vállalkozók egyesülete kiadványában.
A polgármester úgy látja, hogy a VVE és ezen belül Szendrői Lajos nagyon sokat ártott a településnek, megosztást szított, továbbá komoly anyagi veszteséget okozott azzal, hogy a befektetők bizalmát megrendítette. "Békét teremteni nehéz, háborút indítani könnyű. Egyértelmű, hogy politikai szándék áll a VVE akciói mögött. Érdekük a jelenlegi helyzetet a választásokig fenntartani"– érvelt a polgármester.
2001. 06. 23. (V/25)
