Dinnyék a piacon. Édesség a vásárlónak, keserűség a termelőnek Fotó: S.L.
Hazánkat a legnagyobb európai dinnyeexportőrök között tartják számon Spanyolország, Görögország, Törökország és Olaszország mellett. A legnagyobb vásárlók pedig a lengyelek, a németek és a skandináv államok polgárai. Magyarországon több jelentősebb dinnyetermelő régió is létrejött, így például Heves megyében Csány, az Alföldön Medgyesegyháza környékén, illetve a Dél-Dunántúlon az Ormánságban. Mieth László, az ormánsági Vajszló és Vidéke Termelő és Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) fiatal elnöke elmondta lapunknak, hogy a dinnye minőségében nincs olyan eltérés és verseny az egyes termelővidékek között, mint például a borvidékek esetében ez közismert.
Maga a TÉSZ nemrégiben jött létre, pont abból a célból, hogy a gazdákat összefogva kedvezőbb feltételeket érjen el a piacon. Ennek során tavaly mintegy egymillió kilogramm dinnyét sikerült értékesíteniük. Talán a sikeres tavalyi évnek köszönhetően idén érezhetően többen vállalkoztak nagyobb mennyiségben dinnyetermesztésre – mondta el tapasztalatait az elnök. A napsütéses, meleg idő pedig hozzásegítette e finom gyümölcsöt a vártnál koraibb éréshez. Ezért korán és nagy menynyiségben került piacra a dinnye, amikor még más dinnyeexportőr országokban, például Spanyolországban is tartott a főszezon. Ráadásul a legnagyobb dinnyeevők hírében álló lengyeleknél egy-két hete rossz az időjárás, ami visszavetette fogyasztásukat.
A hamar jött áldással így nehéz volt mit kezdeni, hiszen a külföldi piacok még nem fogadókészek a magyar gyümölcsre, a hazai piac pedig nem tud ekkora mennyiséget felvenni.
Mindezt tetőzte még, hogy a megszokott mennyiségben a magyar boltokból sem fogy a dinnye. Egyes vélemények szerint azért, mert még nem kezdődött el igazából a nyaralási szezon, amelynek során szívesebben vásároljuk e nagyméret? gyümölcsöt. Több dolog vezetett tehát a túlkínálathoz, ami végső soron hamar a felvásárlási ár zuhanását eredményezte. Jelenleg körülbelül húsz forint a termelők szerint egy kilogramm dinnye termesztési költsége. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az elmúlt napokban ez alá ment a felvásárlási ár, akkor megérthetjük a gazdák elkeseredését. Ugyanakkor a hazai boltokban nyolcvan-száz forintért lehet a dinnyének kilóját megvásárolni. Egyes nagy bevásárlóközpontokban ez már lement akár ötven forintra is. Külföldön az azonos minőség? dinnye eladási ára háromszáz forintnak megfelelő öszszeg. Jól látható, hogy a legnagyobb felvevőpiacot képviselő áruházláncok, illetve az azokat kiszolgáló nagykereskedők osztoznak idén a hasznon. Az elmúlt években megérte a gazdáknak a dinnyetermelés, hiszen hasonló bolti árak mellett nem húsz, hanem negyven–ötven forintot is kaptak kilogrammjáért, azonban e haszonnál figyelembe kell venni, hogy ezt gyakran egész éves keresetüknek kell tekinteni.
A TÉSZ elnökének elmondása szerint az idei problémák is elkerülhetők, illetve mérsékelhetők lettek volna. Véleménye szerint ugyanis égetően szükség lenne arra, hogy a gazdák az övékéhez hasonló szövetkezetekbe tömörüljenek, akár termővidékenként, majd e szövetkezetek létrehozhatnák azokat az érdekvédő, érdekegyeztető fórumokat, amelyek tárgyalóképes partnerei lehetnek a multiknak, nagyobb befolyást szerezve így a gazdáknak a piaci viszonyokban. Ha előre tudható lett volna idén, hogy nagyobb mennyiség? dinnyét termelnek az elmúlt évihez képest, akkor talán még időben felkutathatók lettek volna új külföldi piacok. De elérhető lett volna egy minimális felvásárlási ár kiharcolása is a felvásárlókkal szemben, ami szintén enyhítette volna az idei problémákat. A szervezettség hiánya miatt most súlyos árat fizettek a termelők.
A szövetkezetek életre hívását sürgeti még a közelgő uniós csatlakozás ténye is, hiszen a versenyképesség megőrzésére, az uniós források megszerzésére, az alacsonyabb előállítási költségek elérésére az egyéni gazdáknak vajmi kevés esélye van. Fontos lenne továbbá, hogy ezek a szövetkezetek több lábon álljanak, több terménnyel foglalkozzanak, így a felvásárlók, illetve a nagybani piac megkerülésével közvetlenül értékesíthetnék nagy tételben, kedvező áron a terményeiket. A jelenlegi nehézségeket fokozza, hogy nagy hiányosságok tapasztalhatók a marketing és az agrármenedzsment területén is.
2003. 07. 04. (VII/27)
