hetilap

Fotó: Vadász Gábor

Még májusban egy gazda sérült kerecsensólymot talált a földjén, Heves
megyében. Értesítette a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őrét, akivel
megfogták az öreg hím madarat. A sérült állat a Fővárosi Állatkertbe került,
ahol az állatkert szakemberei vizsgálták meg. Kiderült, hogy a kerecsensólyom
egyik szárnycsontja megrepedt, emiatt nem tudott repülni. A nem kis időt és
energiát jelentő utógondozást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
vállalta magára.

A sólyom lábán lévő gyűrű alapján kiderült, hogy 2002-ben egy Heves megyei
fészekből repült ki. (Kézre kerülése időpontjában két kis fiókát nevelt, és félő
volt, hogy a párja nem lesz képes egyedül gondoskodni róluk. Szerencsére az
aggodalom alaptalannak bizonyult, és mindkét fiatal madár sikeresen kirepült.) A
Turul névre keresztelt madarat Tepélypusztán engedték el. Az akció részét
képezte az Európai Unió kerecsensólyom-védelmi Life-Nature Projektjének, amely
16 magyar és szlovák partnerszervezet részvételével indult útjára az elmúlt
évben.

A kerecsensólyom világszerte veszélyeztetett faj, a legjelentősebb ellensége az
ember. Méghozzá a vadász ember. Közel-Keleten ugyanis kedvelt vadászmadár,
illetve vándorlási útvonala mentén még ma is elejtik. Ez az oka annak, hogy ma
már mindössze 450 pár kerecsensólyom fészkel egész Európában. Jelentős részük,
138 pár Magyarországon, illetve 26 Szlovákiában él. Bár az állomány a két
országban növekedett, de Európában a faj teljes állománya összességében 20
százalékkal csökkent az utóbbi tíz évben.

Az ellentmondásosnak tűnő helyzet okairól nincs megbízható információ. A
kerecsensólymok megfogyatkozásának jelenleg feltételezett okai: a természetes
fészkelőhelyek eltűnése, a táplálkozóterületek és a táplálékforrások csökkenése
vagy megszűnése, az áramütés és lelövés, a költési siker csökkenése a
természetes fészkek elhasználódása miatt, a vonulási útvonalak és a telelőhelyek
megzavarása.

A tavaly elindított 2,1 millió euró költségű program keretében a sólymok
táplálékforrásának biztosítása érdekében ürgetelepítésekre kerül sor. Élőhelyeik
közelében leszigetelik a veszélyes elektromos vezetékeket, műfészkeket helyeznek
ki, illetve a madarak olyan jelölőgyűrűket kapnak, amelyekről befogásuk nélkül,
antennákkal is leolvashatóak az adatok.

Négy év alatt összesen 46 sólyom kap olyan miniatűr GPS-jeladót, amellyel nyomon
tudják követni vándorlásukat. Ilyen készüléket eddig 10 madárba tudtak
behelyezni, (a jeladók darabja nyolcszázezer forint). A három hónapja működő
rendszer adataiból a madarászok elmondásuk szerint több tulajdonságot
megismertek ennyi idő alatt, mint manuális megfigyeléssel az elmúlt 25 évben.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek