1905-ben történik a jeles esemény, amikor Albert Einstein nyilvánosságra hozza a speciális relativitáselméletet, és ezzel jelentősen hozzájárul a kvantummechanika fejlődéséhez. Robert Koch pedig ekkor kapja meg az orvosi Nobel-díjat. Jules Verne francia író ebben az évben hal meg, és pár nappal később, március 29-én Budapesten megkezdi izgalmakkal teli földi pályafutását Rejtő Jenő (P. Howard, azaz Péhovard, vagy más néven Gibson Lavery). Így kezdődik az az animációs dokumentumfilm is, melyet Volt egyszer egy regényhős, akit P. Howardnak hívtak... címmel vetített le a Zsidó Magyar Múzeum a Rejtő Jenő legendás életét bemutató kiállítás megnyitója alkalmával. A kiállítás fő rendezője, Rusznák Rita elmondta, hogy a kiállítás nem öncélú, hanem azért küzdenek, hogy az irodalomtörténet befogadja Rejtőt mint teljes jogú irodalmi szerzőt.
A tárlat többek között korabeli plakátokkal, színlapokkal, fotókkal és kávéházi enteriőrrel idézi meg az 1930-as évek pesti hangulatát, s benne Rejtő Jenőt, a sikeres színpadi és kabarészerzőt, továbbá az író alkotótársait és a kor színházi világát. Rejtő figurái, alakjai mára már legendásak, hiszen ki ne hallott volna Tuskó Hopkinsról, Vanek úrról, Piszkos Fredről, Senki Alfonzról, Gorcsev Ivánról, Fülig Jimmyről, Troppauer Hümérről vagy éppen a szőke ciklonról. Az ő történeteikben a szerző életének állomásai, egyes szituációi is megmutatkoznak, hiszen „Rejtő Jenő úgy élt, hogy akár valamelyik regényének hőse is lehetett volna".
Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott idegenlégiós regényparódiáival aratta, amelyek keletkezésében is közrejátszott az, hogy afrikai útja során a helyi kocsmában megismerkedett légiósokkal. Állítólag ő is felcsapott légionistának, majd innen úgy szerelt le, hogy egy szappanból leharapott egy darabot. Hogy ez igaz-e, nem tudni, mindenesetre Rejtő személyét számos legenda és anekdota lengi körül.
2009. 03. 27. (XIII/13)
