Seres Mária polgármester asszonyt kissé megelőzve érkezünk Mátraverebély önkormányzatához. Munkatársai leültetnek a szobájában. Áramszünet van, a kikapcsolt számítógépek lassú ritmusban csipognak. Kicsit olyan a hanghatás, mintha egy kórház intenzív osztályán üldögélnénk. Seres Mária tőlünk értesül a csipogás okáról. „Jó a hasonlat, a falu tényleg lélegeztetőgépen van” – vág a dolgok közepébe.
„Az urópai uniós alapok szerepe a roma integráció elősegítésében”: ebben a témában lesz plenáris ülés másnap uniós igazgatók, kormánytagok, hazai romaügyi vezetők és polgármesterek, így az ő részvételével is, mondja Seres Mária. Meg kell kérdeznünk, hogy ki lesz jelen azok közül a fideszes megyei elnökök közül, akik nemrégiben a festői Azori-szigeteken tartottak négynapos tanácskozást közpénzből a „páneurópai romastratégiáról”? Senki. A roma integrációra költött százmilliárdok észlelhetetlen hatásáról beszél a polgármester, majd arról, hogy hiszi, ezután is lesz pénz, de azt már úgy fogják felhasználni, hogy eredménye is legyen. Ők, Mátraverebélyben, biztosan.
Megtörtént a csoda
Seres Mária feje tele van tervekkel. Szentkút Magyarország második számú kegyhelye, évente kétszázezer turista látogatja meg. Közigazgatásilag Mátraverebélyhez tartozik. Seres Mária azt mondja, a csodák számát tekintve Szentkút Lourdes-dal vetekszik. Csak az a különbség, hogy Lourdes kövér hasznot húz a zarándokáradatból, Mátraverebély meg nem. Lourdes lakosságának 98 százaléka él a vallási turizmusból, Mátraverebélyben ez az arány nulla százalék. Pedig működhetne itt is a szobakiadás, vendéglátás, ajándéktárgy-kereskedelem satöbbi.
Velünk beszélget Csemer Csaba, a helyi boltos, egyszersmind önkormányzati képviselő és cigány lelkipásztor. Ő is hisz Szentkút csodatevő erejében. Azt mondja, legutóbb tavalyelőtt történt csoda: amikor Seres Mária eljött Verebélybe, és megnyerte a polgármester-választást. Csemer Csaba egyébként nem a cigányok, hanem a többségi magyarok szavazataival került be a testületbe.
Seres Mária akkor lett közismert, amikor 2008-ban, magánszemélyként aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a parlamenti képviselők kötelesek legyenek számlát adni a költségtérítés ellenében. A népszavazás kiírásához akkoriban kétszázezer aláírás kellett. Seres és társai hatszázezret gyűjtöttek össze, azonban a politikai elit – a kormánypártok és az ellenzék teljes egyetértésben – nem hagyta magát. A „költségtérítés” szót kivették a törvényszövegből, és a „választókerületi pótlék”, illetve a „lakhatási támogatás” kifejezéseket tették a helyére. Innentől pedig okafogyottá vált népszavazást tartani a „költségtérítésről”. Seres az akció közben határozta el, hogy segítőivel együtt létrehozza a Civil mozgalom nevű szervezetet. 2010-ben úgy döntöttek, elindulnak az önkormányzati választáson, hogy polgármesterekként, testületi tagokként tegyék hozzá tudásukat, munkájukat az adott település felvirágoztatásához. Mivel Seres Mária lakóhelyén, Nyíregyházán – többek között pártonkívülisége miatt – nem látta esélyét a győzelemnek, ellenzéki képviselőként pedig nem akart vegetálni, kiválasztotta Mátraverebélyt, és elindult a választáson. Miért éppen Mátraverebély? Mert „itt elég nagy a baj ahhoz, hogy később, ha majd sikeresek leszünk, ne mondhassák, hogy »könnyű volt nektek«. Pontosabban, olyan nagy a baj, hogy már a reménytelenség határát súrolja, de ha innen fel tudunk állni, az országos szinten is példaértékű lesz.”
2010 augusztusában jött el először a faluba, végiglátogatta a lakosságot, fórumokat tartott, majd októberben győzött.
Akik a 47 ezernek is örülnek
2012. 03. 14. (XVI/11)
