hetilap

Az előadás célja az volt, hogy újradefiniálja a magyar identitást. Ennek teljesítésére Ormos Máriát, Széchenyi-díjas történészt, a 20. századi magyar történelem nemzetközileg is elismert kutatóját kérték fel, aki a Szegedy-Romsics-féle könyvben is kifejtette, hogy számára mi a magyar. Ormos, hivatásához hűen, történelmi kontextusban helyezte el a témát.

Eredetünk nyomai – mondta – valóban Ázsiáig vezethetőek vissza, ahol valamikor találkoztunk ugorokkal, bár erről csak nyelvi emlékeink vannak. Az első írásos emlékek a magyarokat a Kazár Birodalom részeként említik, ahonnan a 8. törzsként hozzánk csatlakozott kabarokkal a 9. század közepén sikerült „meglógni”. Ormos szerint őseink elegánsan foglalták el a Kárpát-medencét, mert az Avar Birodalom akkor már tönkrement. A magyarok nem mind jöttek el az őshazából, a vándorlás során is érintkeztek más népekkel, valamint a Kárpát-medencében lévő népeket sem irtották ki elődeink. Ebből arra lehet következtetni, hogy a magyarok már a honfoglaláskor kevertek voltak.

Az előadó külön kitért a zsidóság és cigányság bejövetelére is. A zsidóság egy része már a Vereckei-hágónál a magyarokkal tartott. A kazárok ugyanis politikai okokból felvették a zsidó vallást, és ennek következtében több zsidó is menekült a Kazár Birodalomba az üldözések elől. Miután a magyar törzsek kiváltak 850 körül, a kabarok is csatlakoztak hozzájuk 8. törzsként, és tárgyi emlékek is utalnak arra, hogy zsidók is vonultak őseinkkel együtt. Budán a török előtt is jelentős számú zsidó közösség élt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek