Az összeszokott szerzőpáros nem először járt a fekete kontinensen, legutóbb Magyar László felfedező nyomában utazták be Angolát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot. Céljuk nem pusztán a térség társadalmi jelenségeinek dokumentálása, hanem szeretnék felhívni a figyelmet Afrika értékeire, és az ott rejlő turisztikai célpontokra, sőt gazdasági lehetőségekre. Lantai-Csont Gergely szerint ugyanis megalapozottak azok a vélemények, amelyek szerint Afrika gazdasági fejlődése „robbanás” előtt áll, a kontinens olyan helyzetben van, mint a kilencvenes évek elején Ázsia volt. Bár a gyorsan modernizálódó és változó Afrika egyre más képet ölt, és egyre többen kerülnek be a közepes jövedelműek osztályába, még mindig számos súlyos társadalmi problémával kell megküzdenie a kontinensnek.
A negatív jelenségek egyik gyökere a családtervezés hiánya és a gyermekmunka, illetve szélsőséges esetben a gyermekrabszolgaság. „Afrikában más a szerepük a gyermekeknek, mint a mi európai kultúrkörünkben. Találkoztunk egy olyan huszonkét éves ghánai férfival, akinek két feleségtől már van öt gyereke, de azt mondta, hogy legalább tizenötöt szeretne, mert mennek ki a farmra dolgozni. „A jelenség Nyugat- és Közép-Afrika több országában is megtalálható. A család vagy klán vérvitelének biztosításán túl a gyenge szociális háló és a nyugdíjrendszer hiánya is magyarázza, miért vállalnak oly sok gyermeket. Hiszen időskorban a szülők inkább gyermekeik támogatására, mintsem az államéra számíthatnak” – mondta Lantai-Csont Gergely.
A gyermekmunka főképp a vidéki Afrikában elterjedt, ahol az élelmiszerek és használati tárgyak többségét máig kézzel állítják elő. Itt elektromos áram és gépi berendezések híján a lisztőrlés, a mosás, a vízhordás és a rőzsegyűjtés is napi megterhelő feladat, amibe a gyerekeknek is be kell segíteniük. Önmagában a házimunkában való részvétel még nem lenne gond.
2013. 04. 26. (XVII/17)
