Senki nem tudta, meddig működhet még. Noha idén májusban jogerős bírósági végzés született a piac bezárásáról, az általunk megkérdezett árusok egy hónappal ezelőtt még a korábbi gyakorlathoz hasonló túlélésben reménykedtek. „A tévében mindenfélét beszélnek jobbra-balra, de még mi, akik itt dolgozunk sem tudjuk, hogy mi lesz. Egy biztos: ha jönnek a végrehajtók, elmegyünk. Nem fogunk verekedni velük” – felelte kérdésünkre egy cipőárus májusban. Egy arab kereskedő a mobiltelefonok mögül kikukucskálva így szólt: „A bezárás csak akkor lesz biztos, ha már senkit nem találnak itt. Az újságok mindenfélét írogatnak, mi pedig addig dolgozunk, amíg tudunk. Látja: ma még mindig nyitva van.” De ha „véletlenül” mégiscsak lakat alá kerül a terület, akkor sem fognak kétségbe esni, hanem „összepakoljuk a cuccot, megköszönjük, hogy itt lehettünk és átmegyünk az út túloldalára”– ahol már alakítják ki az új üzleteket, minden eshetőségre készen. (Odaát az egykori Ganz-MÁVAG birtok ingatlanjainak nagy része már az ázsiai vállalkozók nevére került.)
A „véletlenre” nem sokat kellett várni. Június 16-án mintegy hetven rendőr nézte át a kiürített, közel 40 ezer négyzetméteres területet, amely most úgy nézett ki, mint tájkép csata után. Mindenütt lomok, félig szétvert sufnik, hiányos és üresen tátongó eladóhelyek, koszos felületek, leszaggatott feliratok. A látvány a kellemetlen szagokkal keveredve arról tanúskodik, hogy a több mint két évtizede itt táborozó „hadsereg” sebtében hagyta el a helyszínt. A költözködés három nappal ezelőtt, a múlt pénteken érte el a maximális intenzitását, amikor minden kézzelfoghatót felpakoltak az árusok, és kordékkal, puszta kézzel vagy biciklin tolták el, vagy tolták át a szemközti oldalra. Endre csapatával együtt épp egy raktárbódé vasszerkezetét vágja szét flexszel. „Nem gondoltuk, hogy ez valaha bekövetkezik. Többször túléltük már, de hát új a polgármester…” – jegyzi meg. Amit az árusok nem tudnak a bodegáikról leszerelni, azt otthagyják. Egy biztos: nem így vették át a terepet az 1990-es években, amikor az üzlet, amely hamarosan miniállam lett az államban, a MÁV Zrt. betonkerítései mögött, az Orczy tér hátterében beindult. Az első árusok a vízumkényszer eltörlése nyomán megnyílt „Selyemút 2” következtében ekkoriban érkeztek, 1993-ban pedig a Szetlik Ferenc által alapított Komondor Kft. kibérelte a területet a MÁV-tól. Az ezredforduló táján gazdaságilag is érzékelhető hatással bírt az ázsiai bevándorlók „második hullámának” érkezése, amikor is mindenütt kínai árukkal árasztották el az országot.
A területet határoló sínek az elmúlt két évtizedben berozsdásodtak, s noha az Orczy téren különböző építkezések és fejlesztések zajlottak, itt a legváltozatosabb lomok terítik be a talpfák környékét.
2014. 06. 20. (XVIII/25)
