„Olyan gyerekeket nevelünk, akik Lyukóból kerültek hozzánk” – meséli Horváth Győző nevelőszülő és párja, Erika, a Kalyi Jag középiskola munkatársa. Mint ismert, Lyukóvölgy, a hajdani városszéli víkendtelep mára Miskolc egyik legnagyobb és legveszélyesebb cigánytelepévé vált. „Írni-olvasni sem tudott a 13 éves kislány, amikor hozzánk került, most 10. osztályos, hiányzása nincs, és jól tanul. Elképesztő higiéniai viszonyokból jöttek, két kemény év kellett ahhoz, hogy a civilizált életbe beleszokjanak. Cipőt, papucsot nem tudtak viselni, mert megszokták, hogy télen-nyáron mezítláb vannak, és szabályosan ki voltak éhezve: hónapokig naponta nyolcszor is teleették magukat, mert féltek, hogy másnap nem lesz mit enniük, és mindenhová dugdosták az ennivalót. A legkisebb ötéves volt, amikor 2009-ben hozzánk került. A kisfiút megfürdettem, lekezeltem – ugyanis amikor a gyerekeket kiemelik a nyomortelepi viszonyok közül, tetvesek, gyakran rühesek, ótvarosak –, és adtam rá tiszta pizsamát. Emlékszem, végignézett magán, és ámuldozva mondta: »Milyen szép vagyok!« Utána lefektettük, életében először saját ágyba, és akkor fejére húzta a takarót, és csak sírt, sírt magában órákig. Próbálta feldolgozni, hogy végre emberi körülmények közé került” – számoltak be a nevelőszülők, akik egyébként maguk is roma származásúak. Négy saját gyerekük közül a két legidősebb már lediplomázott. A Horváth házaspárral a város peremén, az egykori Szondi-telepen lévő modern családi házukban beszélgettünk.
Miskolc 13 nyomortelepén többnyire olyan higiéniai körülmények vannak, ahonnan a gyerekek egy részét sürgősen ki kellene emelni, és akkor nem beszéltünk a nem egyszer súlyosan elhanyagoló vagy bántalmazó szülőkről. Egy szociális munkás alanyunk ismer olyan fiatalasszonyt, akinek apja és nagyapja egyazon személy, és mint mondja, a cigányság egy rétegében ebben semmi rendkívüli nincs. A nevelőszülők és a helyi újságíró, egyben gyermekvédelmi szakember Szilágyi Sándor szavaiból kitetszik: sok kiemelt gyermek sokáig attól fél, hogy visszakerül a telepre, de az is előfordul, hogy a vér szerinti szülők nem érdeklődnek a gondozásba vett gyerekeik után. Miskolcon a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek kétharmada az említett nyomortelepekről érkezik, ami jelzésértékű. Szilágyi Sándor szerint ideje, hogy a kormány és a demokratikus ellenzék tényszerűen kezdjen el foglalkozni a telepi cigányság helyzetével. „A miskolciak már nem dőlnek be a polgárjogi aktivisták lózungjainak, ugyanis nap mint nap szembesülnek a helyzet árnyoldalaival, s az itt élők alatt rendezett életvitelt folytató romákat is értek, hiszen e szituációnak ők is kárvallottjai” – véli Szilágyi, aki szerint kormányzati szinten is szembe kellene nézni a cigányság egy részére jellemző deviáns életmód jelenségével.
Úgy tűnik, a közelgő önkormányzati választások jelöltjeinek kiválasztása már ezen a felismerésen alapul. A jelenlegi városvezetés telepfelszámolási és a romákat Miskolcról száműző programját sokan átgondolatlannak tartják, amivel a helyi Fidesz–KDNP-frakció jobbról előzné a Jobbikot. Ám a Jobbik emelte a tétet, amikor a képviselő-testületi ülésen azzal érvelt: a lakókat kárpótlás nélkül kell kitenni, az esetleges bérleti szerződéseket fel kell mondani. Mint ismert, a május 8-án elfogadott miskolci telepfelszámolási program szerint a „számozott utcákat” – állítólag a közeli DVTK-stadion korszerűsítése miatt – felszámolják. A száz éve a vasgyári munkásoknak épített, szoba-konyhás, komfort nélküli házak ma 90 százalékban roma lakóit kitennék úgy, hogy 1-2 millió forintot fizetnének azoknak a bérlőknek, akik hajlandók 5 évre kiköltözni Miskolcról is. Jogcím nélkül pedig senki sem maradhatna tovább a városban. A környező települések önkormányzatai viszont nyílt levélben utasították el a romák befogadását. A Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. fizetési felszólításokkal árasztotta el a telep lakóit, bírósági végzés alapján pedig két családot hatóságilag ki is költöztettek. Bár a tiltakozások hatására nemrég államtitkári szinten kezdődött tárgyalás a miskolci romák képviselőivel, Kriza Ákos miskolci polgármester úgy nyilatkozott: a kilakoltatások folytatódnak. Augusztus végére várhatóan 105-110 ingatlanból költöznek ki az „alulszocializált, és mondjuk ki, többségében roma családok”, őszre 60-70 lakás marad, de látva a hatósági szigort, Kriza szerint ők maguktól is el fognak menni. A polgármester állításával szemben a Máltai Szeretetszolgálat nem vesz részt a kilakoltatásokban.
2014. 08. 29. (XVIII/35)
