Finn 1+1. Motiváció+összpontosítás=jó eredmény Fotó: Reuters
Évtizedek teltek el, mire csapatsportban újra magyarok játszhattak, ráadásul nem
is egy, hanem két döntőt. Igazából ez volt az első ilyen olimpia, ahol ez
megadatott. A vízilabdacsapat már nemcsak Európa- és világbajnok, hanem – huszonnégy
éve először – olimpiai bajnok is. A Kemény-legények egyszerűen a világ
legjobbjai. Női kézilabdázóink a magyar kézilabdasport eddigi legnagyobb sikerét érték
el, ezüstérmesek lettek. Vajon milyen eredmények születnének, ha nemcsak ilyenkor
lennének fontosak az előbb említett labdajátékok, ha csak akkora támogatást kapnának,
mint a valóban beteg labdarúgás? Akkor talán férfi kézilabdát és női kosarat is láthatnánk
Érdemes még kiemelni két váratlan "majdnem-aranyat": Márkus Erzsébet súlyemelő
világcsúccsal lett ezüstérmes kínai ellenfele mögött, aki csupán 175 dekával könnyebb
testsúlya miatt állhatott a dobogó legfelső fokára. Még nagyobb meglepetést okozott
Bárdosi Sándor, az olimpiai keretbe az utolsó pillanatban beugróként bekerült birkózó,
aki csupán bírói döntéssel lett második olimpiai bajnok török ellenfelével
szemben.
Pontjaink tekintetében ugyan elmaradtunk az átlagtól – a megszerzett 135 pont 1936 óta
a leggyengébb magyar olimpiai teljesítmény –, de az érmeket nézve Atlantához képest
javítottunk: aranyból és ezüstből több, bronzból most kevesebb jutott. Sokat változott
a világ. Ki gondolta volna, hogy az európai sportnak számító vívásban Dél-Korea és
Kína utoléri és leelőzi az élmezőnyt, így a magyarokat is. Ez a két ország egyébként
is komoly meglepetésekkel szolgált. Ki hallott a dél-koreai női kosárlabdáról, éppen
"csak" egy bronzéremre voltak jók, az éremre is esélyes házigazdákat verték egy
igen látványos meccsen.
Ráadásként az atlétikapályán sorra tűntek fel a nevesincs sportolók. Van-e, ki
Arsi Harju nevét nem ismeri? Könnyen előfordulhat, mert a finn sportoló nevét a súlylökők
sem nagyon hallották. Ez az ember lett az évezred utolsó olimpiájának a bajnoka. Saját
bevallása szerint azért kezdett el súlyt lökni, mert minden más sporttól eltanácsolták.
1995 óta indul nemzetközi versenyeken, de a tavalyi világbajnokságot leszámítva még
döntőbe sem jutott. Okozott is csődületet, amint a sok kisportolt nehézatléta között
az arénába lépett. A feltűnést nem görög típusú izomzata okozta, inkább az, hogy
második dobásával elért egyéni csúccsal első helyen jutott a döntőbe. A riválisok
és nézők megdöbbenésére a dobásai közti szünetekben elfeküdt a gyepen és láthatóan
nyugodtan aludt. A finn országúti motoros dionüszoszi alakját a jelentős mennyiség?
sörnek köszönheti. Elmondta, hogy az arany megnyerésére a vele járó pénzdíj motiválta
leginkább, amit majd élete végéig kedvenc italára költhet. Célja megvalósításában
igazán senki nem tudta feltartóztatni. Vizet a döntőben sem ivott, örömében egy
gratuláló fejére öntötte az egészet. Meg kell hagyni, ez ugyan kissé szokatlan
motiváció a sportban, ám eddig ilyen felfogású versenyző még nem nyert olimpiát.
Az amerikai atléták ettől függetlenül is találkoztak egy-két új riválissal Kuba,
Bahama és Jamaica fiainak személyében.
Ennyi nemzet soha nem indult még a legnagyobb sporteseményen, köztük volt az Egyenlítői-Guinea
színeiben az olimpia jelképévé váló Eric Moussambani. "A részvétel a fontos, nem
a győzelem." Nos Eric, az Angolna, ezt igen szépen bizonyította a gyakorlatban is: a
közönség kedvencévé válva 71. lett a férfi százméteres gyorsúszás mezőnyében.
Alig tudta végigúszni a távot, de megtette, a nézők hangos biztatása mellett.
Vastaps kísérte a vízből való kijövetelét. A 22 éves fiatalember életében először
úszta le az ötven métert egyben, ráadásul rögtön kétszer. Megígérte, hogy a következő
világversenyre jobban készül.
Marla Runyan nevéhez is új rekord fűződik. Ő volt az első futónő, aki vak létére
is hivatalosan elindulhatott az 1500 méteres síkfutásban, és döntőbe is jutott. Ott
sem teljesített akárhogy, nyolcadik lett. Érdekes, ebben a számban sem az esélyesek
nyertek, egy algériai versenyző hagyta maga mögött a két aranyvárományost. Székely
Violetta és Szabó Gabriella romániai futónők párharcából Nouria Merah-Benida került
ki nevető elsőként.
Nem az Egyesült Államok, Ausztrália vagy Oroszország büszkélkedhet a
legjobb eredményekkel Sydneyben. Legalábbis a The Sunday Times cím? brit napilap
szerint érdemes az olimpiai éremtáblázat eredményét összevetni a részt vevő országok
lakosságának lélekszámával. A Bahama-szigetek 3,39 aranyérmet mondhatnának magukénak
egymillió lakosra, ha a szigeteken nem csak 296 ezren élnének. Az evezésben és a lövészetben
szerzett aranyérmével Szlovénia minden egymillió lakosának szerzett egy elsőséget
Sydneyben.
A tekintélyes brit napilap táblázata alapján az első tíz helyen Ausztráliát, Kubát
és a Bahamákat leszámítva Európa kicsiny országai remekeltek. Bahama és Szlovénia
után Kuba 1,01; Ausztrália 1,18; Magyarország 1,25; Hollandia 1,31; Norvégia 1,32; Észtország
1,4; Bulgária 1,6; Litvánia 1,6 millió lakosa mondhat magáénak egy-egy aranyérmet
Sydneyből.
Mint a brit lap rámutatott: a kelet-európai és a skandináv országok lehetőségeikhez
képest sokkal eredményesebbek voltak Sydneyben, mint a játékok hagyományos
nagyhatalmai, Oroszország, az Egyesült Államok vagy Kína. A 75 éremszerző országot
tekintve – e számítás szerint – a három utóbbi a középmezőnyben van, Oroszország
a 20., az Egyesült Államok a 30., míg Kína a 41. helyen végzett.
2000. 10. 07. (IV/41)
