A tápiószecsői eredményjelző. Minden lehetséges Fotó: MTI
A Tápiószecső–Újpest mérkőzést az MLSZ – a hazaiak pályájának állapota miatt – eredetileg zárt kapuk mögött kívánta lebonyolítani, bár ez már önmagában jókora képzavar, ugyanis Tápiószecsőn nemhogy nyitott vagy zárt kapu, de még lelátó sincs (lásd még: stadionrekonstrukciós program). Szerencsére végül beengedték a szurkolókat, belegondolni is rossz, mi lett volna, ha nem teszik. Tápiószecsőn ugyanis gyakorlatilag munkaszüneti napot tartottak a nagy esemény tiszteletére, az újpesti játékosokat pedig lakodalmas zene és karneváli hangulat fogadta.
Ami a mérkőzést illeti, az Újpest végig uralta a játékot, de a kapura tartó labdákat a hazaiak kapusa, Kaszás Attila rendre hárította. A lilák számára a 32. percben ütött be a vész: az exújpesti Zsivóczky egy beívelést követően Vlaszák hálójába fejelte a labdát. A vendégek a hátralévő időben két lesgólt, több kapufát is szereztek, de egyenlíteni nem tudtak.
"Hihetetlenül boldog vagyok! A Vasas kiverése után ismét bravúrra készültünk, titkon bíztunk benne, hogy ez összejön, és most nagyon boldogok vagyunk, hogy sikerült. Fantasztikusan küzdöttek a játékosok, Kaszás pedig szenzációsan védett, csak gratulálni tudok a csapatomnak" – örvendezett a meccs után Katzenbach Imre, a hazaiak trénere. Szabó András az Újpest edzője a következőképpen értékelt: "Gyengén játszottunk, ám mentálisan nem érheti szemrehányás a csapatot. Rengeteg helyzetünk volt, ha van egy kis szerencsénk, akkor négy-öt góllal is győzhettünk volna. Hiába volt azonban több helyzetünk, azt kell, hogy mondjam: a hazaiak megérdemelték a továbbjutást, és ezért gratulálok a Tápiószecsőnek." A címvédő Újpest ezzel a legjobb tizenhat csapat közé sem jutott be a Magyar Kupában.
2002. 11. 08. (VI/45)
