hetilap

– Legutóbb a San Antonio Silver Stars csapatát erősítetted. Milyen különbségeket tapasztaltál a magyar és az amerikai liga között?

– Kint lényegesen rövidebb a szezon, emiatt sokkal pörgősebbek a mérkőzések, és kevésbé tudják a csapatot összerakni. A játék sokkal egyénieskedőbb, egyedül próbálják megoldani a dolgokat. Ezzel függ össze, hogy fizikálisan jobbak a játékosok: sokkal többet dolgoznak a konditermekben. 

– Neked melyik felfogás tetszik jobban? 

– Számomra szimpatikusabb az európai stílus. A kosárlabda csapatjáték, jobban szeretem, amikor mind az öt ember részt vesz benne. Ettől függetlenül felüdülés néha a tengerentúlon is játszani.

– Tervezed még, hogy kimész?

– Igen. Jól éreztem magam a csapatban, az edzők és a vezetőedző is meg voltak velem elégedve. Úgy váltunk el nyáron, hogy szeretnék, ha jövőre is mennék. 

– Nem gondolkoztál azon, hogy végleg kint maradsz?

– Nem, soha. Igazából eléggé családcentrikus vagyok, és emellett, akár furcsán is hangozhat, nagyon szeretem Magyarországot, csak itt tudom elképzelni a jövőmet. 

– Milyen esélyt adsz magatoknak idén? Nyertek a Péccsel?

– Aki huzamosabb ideje él a sportban, tudja, hogy semmit sem lehet előre megmondani, mert a sikerhez nagyon sok mindennek össze kell jönnie. Talán éppen ez a kiszámíthatatlanság teszi széppé a sportot. A cél persze mindig változatlan: bajnokság, Magyar Kupa, Euroliga. 

– Nem akarok illetlen lenni, jövőre harmincéves leszel. Tervezel valamilyen életstílusváltást?

– Nőként az ember előbb-utóbb a családtervezésre gondol, és ha nagyon csúnyán akarom mondani, ez már az én programomban is szerepel. Egy-két éven belül jön egy hosszabb kihagyás – a baba miatt, remélhetőleg.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek