Bardóczky Kornél
Fotó: MTI
Kevés olyan izgalmas, változatos küzdelem létezik a sportok között, mint a
férfi teniszezők világbajnokságának számító, 106 éves múlttal rendelkező Davis
Kupa csapatverseny. A három napig tartó, két-két egyes és egy páros mérkőzés
során gyakran pillanatonként következnek be fordulatok.
Az utóbbi években ismét rangnak számít, ha egy teniszező bekerülhet a csapatba,
ezért a legjobbak is igyekeznek a versenyprogramjukat úgy tervezni, hogy
részesei lehessenek – győzelem esetén – a végtelen örömet jelentő sikernek.
Az érdeklődésről csak annyit, hogy 2004-ben a Spanyolország–Egyesült Államok
döntőt három nap alatt 82 500-an nézték a helyszínen, a csapatversenyek során 80
televíziós csatorna több mint 3000 órát közvetített, az adásokat 175 országban
700 millió ember látta.
2006-ban 133 ország indította el csapatát a siker reményében. A magyar csapat ez
évi célja az Euro-afrikai zóna II. csoportban maradása volt – nyilatkozta
Baranyi Szabolcs szövetségi kapitány. A csapat azonban Egyiptom és Bulgária
ellen idegenben aratott győzelme után emelte a célkitűzést: a hétvégén a Római
Teniszakadémián férfi teniszezőink az első csoportba jutásért küzdhettek
Grúziával.
Számunkra a találkozó úgy kezdődött, mint egy szép álom. A világranglista 820.
helyén álló Kiss Sebő hatalmas meglepetést szerezve négy játszmában verte a nála
654 hellyel előrébb rangsorolt, a 166. helyen jegyzett Labadzét, majd első számú
játékosunk, Bardóczky Kornél győzte le a ranglistán nála 84 hellyel előrébb álló
Chikladzét.
A 2:0-ás vezetésünk után már szinte valamennyien a győzelem ízét kóstolgattuk,
és azt találgattuk, hogy jövőre az első csoport tagjaként Anglia vagy Belgium,
kis szerencsével a Federerrel felálló Svájc válogatottját fogadjuk-e.
A pénteki siker után azonban szombaton és vasárnap megmutatkozott, hogy a grúz
teniszezők nem véletlenül állnak előrébb a világranglistán: 0:2-ről fordítani
tudtak, és a végén 3:2-re győztek. A magyar csapat tehát jövőre is a II.
csoportban indulhat.
2006. 09. 29. (X/39)
