Szövetségi kapitányi kinevezésekor Bozsik Péter megpróbált őszinte lenni a
közvélemény számára, ezért akkor többek közt lapunknak kijelentette, hogy
reálisan a harmadik-negyedik helyért lehetünk majd harcban – ami kizárja annak a
lehetőségét, hogy kijuthassunk az Európa-bajnokságra. Bozsik Péter ígéretéhez
híven kialakított egy stabil magot, akiket minden meccsre behív, és nem volt
rest olyanokat is rehabilitálni a címeres csapatban, akik már az előző érákban
is kiöregedett játékosoknak számítottak a nemzetközi porondon. A kapitány
egykoron kijelentette, hogy a válogatottban rutinos, nemzetközi szinten is
kipróbált játékosokra számít – amennyiben lehet ilyen játékosokat találni a
magyar futballban – a tizenéves, feltörekvő fiatalokkal ellentétben. Álmok
nélkül vágtunk tehát neki a selejtezősorozatnak. Arcpirító mérkőzéseken vagyunk
túl, a boszniai meccset leszámítva mindegyiken kikapott a magyar válogatott. A
csapat mellől hirtelen elpártoltak a szponzorok, sőt az MLSZ által megállapított
horribilis összegek miatt immár a szurkolók is. Lapzártánkkor folytatódott a
csapat vesszőfutása. A nemzetközi porondon légsúlyba sorolandó Málta gárdája
lemosta a pályáról a magyarokat, az eredmény még számunkra hízelgő.
A hátralévő meccsek számunkra csupán arra lehetnek majd jók, hogy több
ambíciózus, feltörekvő fiatal beépüljön a válogatottba – ehhez azonban
szemléletváltásra lenne szükség Bozsiknál.
2006. 10. 13. (X/41)
