Fotó: MTI
Mennyire nehezítette meg a selejtezőre való felkészülést, hogy az utolsó
pillanatban változtatták meg a verseny helyszínét és az ellenfeleket, akik ellen
a lányoknak pályára kellett állniuk?
– A készülés vége felé elég nagy volt már a feszültség, mivel az utazás
előtt három nappal derült ki, hogy mégse Franciaországba, hanem Romániába kell
utaznunk az olimpiai selejtezőre. Míg korábban a leggyengébb csoportba kerültünk
Franciaország és Kongó mellé, az új helyzettel megkaptuk a román, valamint a
lengyel válogatottat. Ez nagyon nehéznek bizonyult, de megoldottuk hál
Istennek. Négy-öt fős stáb segítette a lányok felkészülését, Kökény Bea is, aki
a csapat lelkeként az ilyenkor felmerülő pszichés problémákat hárította.
Mekkora ilyen helyzetben a pánikhangulat, hogyan váltottak stratégiát a
felkészülés során?
– Rengeteg munkánk odalett. Franciaországról és Kongóról készült több mint
50 órás munka kárba veszett, fel kellett rakni a polcra. Az ő játékosaikról
készített klipet egyáltalán nem tudtuk használni. Egyedül a japán csapat anyagát
nem dolgoztuk fel hiába, mivel ők jöttek velünk együtt át a román selejtező
tornára. Villámgyorsan elővettük a lengyel és a román csapat videóit, és éjt
nappallá téve azt néztük, elemeztük, hogy felkészültek legyünk.
A sikeres szereplés után azért megnyugodtak a lányok?
– Engem nagyon meglepett, hogy ezek a profi lányok mennyire érezték a tétet,
és milyen feszültek voltak, hihetetlen módon koncentráltak, és eszméletlenül
játszottak a lengyel mérkőzés utolsó 15 percében. A győzelem pillanatában nagy
volt a fellélegzés.
Ön azt ígérte, hogy még erősebb csapatot visz az olimpiára, ez mit jelent?
– Összesen nyolc napunk volt a felkészülésre, és több kulcsember is kiesett
sérülés miatt. Pálinger Kati is a tatai edzőtáborban állt először kapuba a
bokaszalag-szakadása óta. Ha több időnk van a tréningezésre, és a kulcsembereink
is pályára tudnak lépni, 30-40 százalékkal jobb teljesítményt tudtunk volna
nyújtani az eddiginél.
A folyamatosan zajló Bajnokok Ligája mennyire és hogyan befolyásolja az
olimpiai felkészülést?
– Nekünk ez direkt jó. Magas szintű meccseket játszanak, így tűzben maradnak
a játékosok. Mind Győr, mind Dunaújváros Európa-kupát játszik, és ez csak
erősíti a lányokat. Az öthetes nyári felkészülés elég lesz ahhoz, hogy
összekovácsolódjunk Pekingre. A tatai táborba a mostani selejtező előtt is
többen versenyekről érkeztek. Egyáltalán nem jelentett problémát, sőt.
Mi az, amin feltétlenül változtatniuk kell a lányoknak?
– Minden.
Ezt hogy érti?
– Az eredménnyel, hogy kijutottunk, elégedett vagyok, a morállal és a
hozzáállással is maximálisan ki vagyok békülve, de a taktikai dolgokban javítani
kell. A védekezést, támadást, lerohanást még tökéletesítenünk kell majd. Erre
lesz jó az öthetes felkészülés.
Melyik csapattól tartanak az olimpián?
– Én nem tartok senkitől, de nem is nézek le senkit. Az olimpia tizenkettes
mezőnye olyan, hogy bárkit megverhetünk, de nagyon oda kell figyelni az esetleg
leggyengébbnek tartott ellenfélre is.
Miért olyan fölkapott ma hazánkban a női kézilabda?
– Nemcsak a női válogatott, hanem maga a sportág is népszerű. Több mint 50
ezren játsszák és nyilván a hölgyek eredményei feltűnőek, bár a férfiakat se
szabad elfelejteni. Ezek a lányok példaképek, aranyosak, szépek és tényleg
szeretetre méltóak.
Mi a cél Pekingben?
– Egy biztos: az utóbbi évtizedek legerősebb olimpiája lesz a kínai. A
hivatalos célunk a pontszerző hely, de hazudnék, ha nem mondanám, hogy éremről
álmodik mindenki. Lehetőleg minél színesebbről. Rengeteg összetevője van a
sikernek: csoportbeosztás, felkészülés, sérülések száma, szerencse. Álmodozunk,
amíg lehet.
Tudnak már pálcikával enni?
– Most, hogy a selejtezőn már sikeresen túl vagyunk, erre is szánunk majd
időt a nyári felkészülés során.
2008. 04. 04. (XII/14)
