Budapest Rómát és Moszkvát előzte meg a rendezési jogért vívott küzdelemben.
Gyárfás Tamás szerint nemcsak a pályázat talált kedvező fogadtatásra a
szakemberek körében, hanem a 2006-os magyarországi Eb kellemes emlékei is
közrejátszottak a pozitív elbírálásban. És persze az a nem megkerülhető tény is,
hogy a napokban a magyar fővárosban járt Nory Kruchten, a LEN azóta
megválasztott új elnöke, hogy személyesen vegye át Gyurcsány Ferenc
miniszterelnöktől és Gyenesei István sportért felelős önkormányzati minisztertől
az esemény anyagi hátteréhez nélkülözhetetlen kormánygaranciákat.
A MÚSZ főtitkára a háta mögött álló 30 éves kapcsolati tőkét is a siker titkai
közé számítja, nem megfeledkezve Gyárfás Tamás „hihetetlen dinamikájú négyéves
működéséről” a LEN szervezetében. Mint mondja, főnöke azzal lopta be magát a
szövetség szívébe, hogy egy National Geographic színvonalú képes újsággal lepte
meg az 51 tagszervezetet. „Márpedig a magazin a királycsinálás egyik
legfontosabb eszköze. Nincs is ma már olyan szövetségi vezető Európában, aki ne
tartaná sikknek, hogy szerepeljen benne” – meséli Ruza József.
Annak ellenére, hogy a 2006-os Európa-bajnoksághoz képest nem tervezünk
komolyabb beruházásokat, az előzetes jelek szerint mégis másfélszeres büdzsével
megyünk neki az újabb kihívásnak. Amint azt a kormánygaranciáért benyújtott
dokumentum tartalmazza, 1 milliárd 82 millió 400 ezer forintra rúg majd a
rendezés összköltsége. Ennek egy részét a szponzori bevételekből fedezzük, az
azonban még tisztázatlan, hogy az adóforintok mekkora százalékban kerülnek bele
a költségvetésbe. Ruza szerint – aki a négy évvel ezelőtti kontinensviadal
főszervezője is volt – ennyibe került 2006-ban is, csak azóta mindennek felment
az ára. Példaként a nemzetbiztonsági kötelezettségi kiadásokat említi, melyek
2006-ban 41 millió forintba kerültek, 2010-ben pedig 49,2 milliót visznek el.
Mint mondja, az az egymilliárd vegytisztán az Eb bekerülési költsége, nincsenek
benne a beruházások kiadásai. Reményei szerint két év múlva a teljes
költségvetés 30-40 százalékát dotálja majd az állam. A következő lépés
mindenesetre az illetékes hazai tárca, a MÚSZ és a LEN közötti háromoldalú
szerződés megkötése.
Az úszásnak, a szinkronúszásnak és a műugrásnak a Széchy Tamás Uszoda, míg a
hosszútávúszásnak a Balaton ad majd otthont. A nézősereget kiszolgáló tribün
pedig ezúttal is tekintettel lesz a Margit Sziget ősfáira. A vendégek
elszállásolására már szinte bérelt helye van a Danubius szállodaláncnak, és nem
változik a kabalafigura sem, hacsak annyiban nem, hogy négy évvel ezelőtti
önmagához képest ezúttal fehérben tündököl majd. Ha aztán a szerencsés
„véletlen” úgy hozná, hogy 2016-ban megint mi kerülünk ki győztesen a fővárosok
párviadalából, akkor Gyárfás Tamás – ahogy azt viccesen megjegyezte – akár egy
pöttyös pulit is el tud képzelni az emblémán.
Az úszóválogatott szövetségi kapitánya pedig annak jelentőségét emeli ki, hogy a
2010-es viadal egy olyan évben kerül megrendezésre, amikor se olimpia, se
világbajnokság nincsen. „Tehát egész Európa ránk figyel majd” – adott hangot
örömének Kiss László.
Itt azonban még nem érnek véget a magyar ambíciók. A MÚSZ főtitkára elárulta az
újságíróknak, hogy a szervezőbizottságról szóló tárgyalásra azért hívták meg a
már korábban önállósult vízipólósok elnökét, Martin Györgyöt is, mert nemsokára
az egyik vízi világeseménynek is házigazdái kívánunk lenni. Egy hazai rendezésű
vb-re 2013-ban vagy 2015-ben van csak esély, de annak minimum előfeltétele egy
nyolcezer férőhelyes fedett uszoda.
Ruza szerint Budapest a világon a legalkalmasabb hely arra, hogy valamennyi vízi
vb-s versenyszámot ilyen kis területen elszórt alkalmas létesítményekkel
szolgáljon ki. És ugyanez igaz a Balatonra is a hosszútávúszás tekintetében,
hiszen Európában a miénk a legmelegebb szóba jöhető édesvízi tó e téren. „Az Eb
sikere adhat egy olyan lendületet, amely után megépülhet a teljes repertoárból
még hiányzó fedett uszodánk” – mondja a főtitkár, aki gyakorlatilag már csak ezt
az egy hiányosságot látja a reménybeli vb megrendezése előtt.