Ez volt az alibi legalábbis Angela Merkel német kancellár és David Cameron angol miniszterelnök számára, akik azzal a kifogással blicceltek el egy reggeli ülést a gazdasági növekedésről és a nemzetközi pénzügyi intézményekről, hogy együtt nézhessék országaik válogatottjainak egymás ellen vívott küzdelmét a legjobb nyolc közé jutásért. Anglia és Németország riválisok a futballban, amióta világ a világ, ám ez a konfliktus most a nemzetközi porondra is kilépett, mivel Cameron megpróbálta meggyőzni Silvio Berlusconi olasz elnököt, hogy szurkoljon az angoloknak, mivel az angol válogatott edzője olasz. Nicolas Sarkozy francia elnök azonban szurkolhatott a németeknek, mivel Franciaország is köztudottan az angolok nagy ellenfelének számít. Merkel érthető módon boldogan ült vissza a tárgyalóasztalhoz a nyert meccs után, viszont Cameron asszisztensei szerint az elnöknek elakadt a szava, miután végignézte nemzeti válogatottjuk 4–1-es vereségét Németországgal szemben. Cameron, aki egyébként Aston Villa-szurkoló, több korábbi angol államfővel együtt nagy focirajongó hírében áll. A vereség után nyíltan kiállt a bírókat segítő videotechnológia használata mellett, ami jól jött volna az Anglia–Németország meccsen, ahol Frank Lampard egyenlítő gólját a bíró nem adta meg.
Obama elnök, Nicolas Sarkozy, valamint Silvio Berlusconi, akiknek csapatai már korábban búcsúztak a vébéről, inkább a megbeszélést választották. (Ez nem jelenti azt, hogy ne foglalkoznának a legnépszerűbb sportággal: Sarkozy bejelentette, hogy személyesen fog gondoskodni annak kiderítéséről, miért szerepelt a francia tizenegy katasztrofálisan. A sportminiszter erős ajánlására pedig a francia szövetségi elnök, Jean-Pierre Escalettes lemondott. Ezt Joseph Blatter FIFA-elnök politikai befolyásolásnak tekintette, és kilátásba helyezte, hogy a franciákat kitiltják minden nemzetközi versenyről.) Merkel elmondta: „Remélem, hogy a többiek megbocsátották nekünk, hogy a második rész alatt elhagytuk a termet.”
A japán miniszterelnök, Naoto Kan nagy valószínűséggel nem bánta, sőt, a kanadai Huntsville-ben megrendezett G8-csúcstalálkozón kifejezte Merkelnek, hogy reméli, a vébén Németország és Japán játssza a döntőt egymás ellen. Ez időközben viszont lehetetlenné vált, miután Japán tizenegyes-párharc után 5–3-as eredménnyel búcsúzott Paraguay ellen. Ennek ellenére a japán elnök nagyon elégedett a csapattal.
Charles Kupchan, a washingtoni külügyi tanács egyik tagja szerint „a világbajnokság összehozta a világ vezetőit egy közös ügy támogatására, hogy együtt élvezzék a világ egyik fő sporteseményét. Kár, hogy a diplomáciában vagy a pénzügyekben ilyen közös ügyet találni igencsak nehéz dolog”.
Obama és Cameron együtt utaztak haza a konferenciáról, mivel Cameron magánrepülőgépe meghibásodott. Miután korábban a két elnök fogadott az Anglia–Egyesült Államok meccs kimenetelére, most alkalmuk nyílt a „nyeremények” kicserélésére. Obama egy üveg Goose Island 312 sörrel lepte meg Cameront, amelyet Chicagóban, Obama szülővárosában gyártanak, Cameron pedig egy üveg Hobgoblin sört hozott, amely Londontól nyugatra, Oxfordshire-ben, Cameron választókörzetében készült. A sportdiplomácia sem képes azonban minden nézeteltérést elsimítani, mivel a két vezetőnek nem sikerült abban megegyeznie, hogy a focit most footballnak vagy soccernek hívják-e angolul, illetve, hogy hogyan kell inni a sört a meccsek alatt. Obama az újságíróknak elmondta, javasolta Cameronnak, hogy hidegen igya az amerikai sört, és azt is elmondta, hogy őt senki sem fogja tudni semmivel rávenni arra, hogy a brit miniszterelnök ajándékát, a Hobgoblint forrón igya meg, ahogy azt az angolok teszik.
Obama is kilógott azért meccset nézni: Cameronnal és Ri Mjong Bakkal, a koreai elnökkel folytatott megbeszéléséről néha-néha kiment, hogy az amerikaiak Ghána elleni meccsének eredményét maga is megnézze egy külön erre a célra tévével felszerelt helyiségben. A megbeszélést, amelyet az Észak-Korea elleni fellépésről folytattak, időben befejezték, hogy Obama megnézhesse a meccs második felét. Habár a jenkik búcsúztak, Obama, és John Atta Mills ghánai elnök nemzeti válogatott mezeket fog kicserélni, amikor újra találkoznak, legalábbis Robert Gibbs, a Fehér Ház sajtófőnöke szerint. Ezen a meccsen Bill Clinton korábbi elnök is jelen volt Dél-Afrikában, ám ez is kevés volt az amerikaiaknak a továbbjutáshoz.
A Hamasz terrorszervezet számára is fontos a világbajnokság. Több vonalon is kapcsolódnak a fociról megjelenő hírekhez. Egy Hamaszhoz közel álló internetes hírportál, az al-Resallah News szerint a 2006-ban elrabolt Gilad Salit tizedes is nézheti a focimeccseket az al-Aksza műholdas csatornán. A beszámoló szerint a foci segít Salitnak, hogy elfeledkezzen helyzetéről egy kicsit, sőt, azt is állítják, hogy a francia állampolgársággal is rendelkező izraeli katona igen szomorú lett, amikor Franciaország botrányok közepette búcsúzott a selejtezőkben.
Más szempontból is érdekes a terrorszervezetnek a vébé. Mahmúd az-Zahar, a Hamasz egyik vezetője a brit The Independent című újságnak adott interjúban elmondta, hogy még legalább nyolc humanitárius hajót fognak küldeni Gázába, de csakis „a Mondial (a világbajnokság) után”. Ez a dátum hivatalosan július 11-e, amikor a döntő meccsen kiderül, hogy ki viheti haza a trófeát.
2010. 07. 02. (XIV/26)
