hetilap

Az utóbbi napokban a legismertebb menedzserré avanzsált a hazai foci berkein belül: „az ember, aki eladta Dzsudzsák Balázst az oroszoknak”. Használ vagy árt ez a hirtelen jött hírnév?
– Kaptam hideget és meleget is az elmúlt napokban, de ez a munkám, el kell viselnem.
Mit gondol, miért ilyen forró ez a téma, miért vált ki hihetetlen indulatokat?
– Dzsudzsák Balázs jelenleg a legjobb, legértékesebb magyar labdarúgó, és ezzel a többieket nem akarom megbántani. Érthető módon az embereket érdekeli a sorsa, amiről természetesen mindenkinek megvan a saját véleménye, és ez így van jól. Fel voltunk rá készülve, hogy a döntés indulatokat fog kiváltani, de meglepődtünk azon, hogy ezek ilyen erőteljesek, esetenként szélsőségesek voltak. Szerintem ennek nem feltétlenül az irigység az oka, hanem az, hogy sokan Balázsban látták azt a szerethető „mesebeli királyfit”, aki a jelenlegi magyar labdarúgásban – amelyben nem tolonganak a világszínvonalú játékosok – reményt jelenthet. Benne látták annak a lehetőségét, hogy valamikor majd Puskás nyomdokaiba léphet. Sokan, akik ilyen és ehhez hasonló álmokat vetítettek ki Balázsra, most úgy érzik, csalódniuk kellett.
Első megközelítésben talán joggal érezhetik így. A kritikusok szerint ugyanis évi egymilliárd forint körüli fizetésért eladta az álmait...
– Én nem így gondolom. Az az öröm és elégedettség, ami Balázs arcán volt a szerződés aláírásakor, számomra elégtételt jelentett. Azóta is jó a hangulata, óriási tettvággyal és becsvággyal készül az új feladatára. Nem hiszem, hogy elásta magát, jöhet még számára olyan lehetőség, amivel mindenki elégedett lesz.
Nem akarok cinikus lenni, de 24 évesen egy ilyen szerződéstől mindenki „jó hangulatba” kerülne. Ugyanakkor Balázs ezzel „lement a térképről”: másfél évig a Mahacskala biztosan nem szerepel nemzetközi kupában.
– Egy profi labdarúgónak természetesen fontos a pénz, de csak a pénzért Balázs nem igazolt volna a Mahacskalához. Ha nem érezte volna, hogy ez egy kihívás, itt tényleg akarnak valamit, akkor nem jött volna létre az egyezség. Azt se felejtsük el, hogy az orosz bajnokság erősebb mint a holland. Igaz, hogy nem egy nagy múltú csapatról van szó, és Oroszországról is sok rosszat el szoktak mondani, de van ebben jövő, főleg, ha megerősítik a csapatot, ahogy ígérik, és komolyan gondolják a terveiket – ha ez megvalósul, akkor Balázs olyan hajóra szállt, ami még szép vizekre evezhet. Mi erre alapozunk.
Mégis: a dagesztáni klub nem tűnik igazi dobbantónak egy feltörekvő tehetség számára, talán nem véletlen, hogy a brazil világbajnok, Roberto Carlos is „levezetni” ment oda. Nem lett volna érdemes várni még az átigazolással?
– Lehet, hogy ez lett volna az üdvözítő megoldás, de ez Balázs döntése volt. Kapott egy visszautasíthatatlan ajánlatot, és úgy döntött, hogy nem szeretne várni. Szerintem, ha az orosz bajnokságban  megállja a helyét, akkor az egy jó lépcsőfok lehet a legjobb nyugati bajnokságok felé.
Roberto Carlos egyébként igazi profi mentalitással áll még ma is a futballhoz, nagy megtiszteltetés lehet vele együtt játszani. De még rajta kívül is vannak ott jó játékosok, és reméljük, hogy továbbiakat is igazolnak még.
Mi az oka annak, hogy a nyugati gyakorlattal szemben Balázs esetében sem a vételi árat, sem a fizetést nem hozták nyilvánosságra? 
– Ami a tranzakció értékét illeti, arról az orosz és a holland fél döntött úgy, hogy nem teszik közzé. Mi büszkén kommunikáltuk volna ezt az összeget, de ez az ő belügyük. A fizetéssel kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy a magyar társadalom – és senkit nem akarok megbántani – nem elég fejlett ahhoz, hogy egy ilyen szintű összeg nyomán Balázsnak ne legyenek irigyei, ne kelljen állandóan magyarázkodnia. Szerintem így jobb neki.
Az elmúlt napok történései nyomán milyen tanulságokat fogalmazott meg magában?
– Különösebb tanulsága nem volt a történetnek, inkább csak az említett reakciók voltak meglepőek, de úgy látom, ezek is lecsillapodtak már. Mindenki megtarthatja persze a véleményét, de érdemes figyelembe venni, hogy ez Dzsudzsák Balázs saját élete. A jövő meg fogja mutatni, hogy jó döntést hozott-e, vagy sem.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek