Önnek van tapasztalata az óceáni evezésről, hiszen korábban együtt keltek át az Atlanti-óceánon, ötvenegy nap alatt, ami szintén világrekordnak számított. Hogyan zajlottak Gábor mindennapjai a vízen?
- Lényegében evezéssel töltötte az egész napot. Ha elfáradt, akkor pihent egy keveset, illetve evett, majd késő estig evezett tovább. Éjszaka olyan öt-hat órát tudott aludni, de úgy, hogy közben húszpercenként fel kellett kelnie ellenőrizni a forgalmat, hogy nem került-e közel hozzá, vagy nem tart-e felé egy hajó. Ez a saját biztonsága miatt volt nagyon fontos.
Ez a teljesítmény egyébként sokkal nagyobb, mint amit közösen vittünk véghez. Egyrészt kenuzni megerőltetőbb, mint simán evezni, másrészt, ha egyedül van az ember, sokkal nehezebben tudja megoldani a menet közben felmerülő problémákat. Tudtam, hogy Gábor iszonyatosan küzd, és nagyon jó időt fog menni, de arra én sem gondoltam, hogy hatvan nap alatt sikerül neki leküzdenie az ötezer kilométert. Ha nyolcvan nap alatt csinálta volna meg, az is világrekordnak számítana, de így egyenesen őrület ez az eredmény.