A legnagyobb spanyol sportújság, a Marca úgy tudja, hogy a Real vezetősége ultimátumot kapott az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Ras al-Khaimah vezetőjétől, hogy csak akkor írják alá a projektet, ha eltávolítják a klub címeréből a „keresztény felsőbbrendűség” jelképét. Florentino Pérez klubelnök készségesen engedett, így nincs akadálya annak, hogy megkezdődjön az 50 hektáros, mesterséges szigetekre települő beruházás, ahol minden a Real Madrid körül forog majd. A világ első tengeri futballstadionját és egy 450 szobás luxusszállodát is magába foglaló létesítmény megnyitója 2015-ben várható, de a Közel-Kelet már addig is feltárulhat a spanyol klub márkatermékei előtt. Az üzlet ötletgazdája Zinadine Zidane, a Real klubigazgatója, aki maga is muzulmán.
Szaúd bin Szakr al-Kazimi sejk, az emirátus uralkodója elégedetten nyilatkozott, mondván, hogy elhárult minden akadály, hogy a muzulmán lakosság zavartalanul hódolhasson a spanyol klub iránti rajongásának. Az amúgy parányi kereszt közel száz éve díszíti a Real címerét. 1920-ban XIII. Alfonz spanyol király védnökséget vállalt a klub felett, és engedélyezte a Madrid Football Club számára a Real (királyi) jelző, valamint a királyi címer használatát. A döntés kritikusai szerint most a királyi család is kínos helyzetbe kerül, mert a muszlim igények szerint megcsonkított klubcímer a hagyományosan „legkeresztényibb” uralkodóház meghódolását is jelzi Andalúzia egykori muzulmán urai előtt.
Nem a Real az egyetlen spanyol sztárcsapat, amelyik a Közel-Kelet felé nyit. Az FC Barcelona nemrég öt évre szóló, 200 millió dolláros szponzori szerződést írt alá a Katar Alapítvánnyal. Az El Mundoof című spanyol lap szerint a névleg karitatív alapítvány a terroristák anyagi támogatója, és többek között Juszuf al-Karadavi szélsőséges sejk is ebből a forrásból kap jelentős összegeket. A megállapodás értelmében a Katar Alapítvány neve felkerült a Barcelona játékosainak mezére. Azonban a Barcelona címeréből is el kellett távolítani a vörös-fehér keresztet, mert az állítólag a keresztes háborúkra emlékeztetett, és ezért sértheti a muzulmánok érzékenységét.
Az iszlám befolyás az olasz klubokat is elérte. Egy török ügyvéd, Baris Kaska feljelentette az Inter Milant az UEFA-nál, mert a csapat mezében szintén a „templomos lovagok keresztjét” vélte felfedezni. A fehér alapon vörös kereszt valójában Milánó címeréből származik, Kaska szerint azonban „a nyugati rasszista felsőbbrendűséget jelképezi az iszlám felett”, ezért kérte a szimbólum betiltását és azt, hogy az UEFA szabjon ki súlyos büntetést az Inter Milan ellen a sértő címer használata miatt.
A szomszédos Németországban a gelsenkircheni FC Schalke 04 lett szálka a muzulmánok szemében. A klub indulójában szerepel ugyanis egy sor arról, hogy még Mohamed próféta is a kék-fehéret (a Schalke klubszíneit) választotta volna, ha ismerte volna a futballt. A szurkolók már 1924 óta minden mérkőzésen eléneklik az indulót, de most lehet, hogy a tiltakozások nyomán ezt is betiltják. Németországban vita van arról is, hogy a muzulmán futballistáknak kell-e engedélyt kérni az edzőjüktől ahhoz, hogy ramadán hónapjában böjtöljenek. Az FSV Frankfurt edzője ugyanis megbüntette három játékosát, mert nem jelentették azt, hogy böjtölnek, pedig a szakvezető szerint ez befolyásolta a futballisták és rajtuk keresztül az egész csapat teljesítményét.
A legnagyobb európai muzulmán lakossággal rendelkező Franciaországban a női labdarúgók viselete körül robbant ki konfliktus. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség korábban veszélyesnek minősítette, és megtiltotta a női játékosok számára az egész testet és a fejet is beborító öltözet, a hidzsáb viselését a mérkőzéseken. Márciusban a női bajnokság egyik mérkőzésén a játékvezető nem engedte pályára lépni a Petit-Bard Montpellier több játékosát, mert a hidzsábot viselték. A klub fellebbezett, ennek nyomán a FIFA meghátrált, és július 2-ától engedélyezte az öltözet hivatalos használatát labdarúgó mérkőzéseken. A döntés hátterében Ali bin al-Husszein herceg, a jordániai uralkodó testvére áll, aki a FIFA alelnöke. Husszein herceg meggyőzte a nemzetközi szövetség vezetőit arról, hogy a hidzsáb nem vallási, hanem kulturális viselet, ezért nem sérti az emberi jogokat.
Francia esélyegyenlőségi szervezetek bírálták a döntést, mondván: ez az öltözet a nők elnyomásának jelképe. „Sajnos a FIFA behódolt a gazdag közel-keleti országok, elsősorban Katar intenzív lobbitevékenysége előtt” – mondta Asma Guenifi emberi jogi aktivista a Le Parisiennek adott interjúban. Ez a lobbitevékenység a 2022-ben Katarban megrendezésre kerülő világbajnokság előtt vélhetően tovább erősödhet, és akár a válogatottak – például a britek vagy a skandináv országok – mezét is érintheti a nemzeti címerekben szereplő keresztek miatt.
2012. 04. 27. (XVI/17)
