hetilap

Az egyik legnagyobb meglepetést és derültséget az olasz Daniele De Rossi okozta, akinek a vádliján egy, a veszélyt jelző táblák stílusában elkészített rajz díszeleg, amelyen az egyik figura éppen sípcsonton rúgja a másikat. Azt mindenki eldöntheti, hogy mi a hatásosabb, ez, vagy Agger három vicsorgó vikingje egy temetőben és a nyakán látható mondás: „Mors Certa, Hora Incerta" - „A halál biztos, az órája nem." Agger azért is kiemelkedik a szénné tetovált mezőnyből, mert több motívumot ő rajzolt fel saját magára, de rábízta már magát Raul Meireles is.

„A tetoválások az egyediség kifejezésére szolgálnak" - véli Dirk Hofmeister pszichológus, aki a lipcsei egyetemen a téma kutatójaként dolgozik. A körülbelül 10-15 éve megindult - a börtönkultúrából eredő - kultusz elterjedésében nagyban közrejátszottak a popsztárok és a sportolók. Részben az ő hatásukra például több mint egymillió magyar emberen díszeleg valamilyen ábra vagy felirat. Az angliai Staffordshire Egyetem kultúra, média és sport tanszékének professzora, Ellis Cashmore szerint viszont a futballisták éppen a tömegbe akarnak beolvadni.

„A tetoválást viselők nagy többsége azért dekorálja ki a testét, mert az divatos, majdhogynem az Y generációhoz való tartozás jelévé vált" - állítja az akadémikus, aki szerint a tetoválások mára egyfajta „testi tagsági kártyává" váltak. „Nem gondolom, hogy a futballisták túlságosan különböznének generációjuk más tagjaitól - kivéve, hogy természetesen nagyon sok pénzük van" - tette hozzá.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek