1908 és 1948 után London harmadszor is olimpiát rendezhet. Úgy látszik brit földön csak ez az egy város képes erre, ugyanis sem Birmingham (1992), sem Manchester (1996 és 2000) nem tudott sikeres pályázatot benyújtani, az előbbit Barcelona, az utóbbit Atlanta, majd Sydney győzte le.
Bezzeg London! A 2012-es olimpia rendezéséért Moszkva és New York is jelentkezett, de az ő pályázatuk kihullása után a Madrid-Párizs-London trióból kellett választaniuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) delegáltjainak. A szoros versenyben egy ideig a spanyol főváros volt nyerésben, de az első szavazókör végén mégis Madrid hullott ki, talán épp az egy évvel korábbi, 191 halálos áldozatot követelő madridi vonatrobbantások miatt. Nem tudni, mi lett volna a szavazás végeredménye, ha a londoni merényleteket két nappal korábban hajtják végre, mindenesetre a július 6-ai szingapúri szavazáson 54:50 arányban a londoni pályázat lett a befutó Párizs előtt. Azonban hiába ünnepelt önfeledten London népe, másnap jött a feketeleves! Az előre megtervezett öngyilkos merényletsorozat szinte lebénította a brit fővárost, és rögtön felvetette azt a kérdést, hogy egy ilyen gigarendezvényt zavargásoktól mentesen meg lehet-e egyáltalán rendezni egy London nagyságú metropoliszban a 21. században. Nos, a londoniak mindent megtesznek ezért, amit az alábbi néhány számadat is igazol: a szervezők az esemény biztosítására 838 millió fontot különítettek el, ami az olimpia összköltségének majdnem a 10 százaléka. Több mint 200 ezer önkéntes, 10 ezer rendőr és 13 ezer katona biztosítja majd a rendet. A helikopterek már most is folyamatosan pásztázzák London légterét, a hadihajók és vadászrepülőgépek pedig bármikor pillanatok alatt bevethetők lesznek. Elsősorban a vegyi és biológiai fegyverektől tartanak, de megpróbálják a gyanús embereket már a szigetországba érkezéskor a határon kiszűrni és visszafordítani. Békeidőben Nagy-Britanniában még soha ennyi embert nem mozgósítottak egy eseményre.
De lássuk a költségeket: az eredetileg 2,3 milliárd fontra becsült olimpiai költségvetés ma már hivatalosan 9,3 milliárd font (mintegy 3400 milliárd forint - elképesztő összeg), de van, aki ennek a duplájára saccolja a valós kiadásokat. A megnyitó ünnepség „csak" 81 millió font, de a tömegközlekedés fejlesztése, az olimpiai falu felépítése és az angol sajtó által többször is emlegetett „titkos" költségek összege valóban bőven meghaladja a hivatalosan bevallottat. A városban szinte minden nevezetességnél hirdetik az olimpia közeledtét, a Trafalgar téren az olimpia logójával ellátott hatalmas üvegkivetítőn visszafelé számolják az időt a megnyitó kezdetéig, a Tower Bridge-et pedig egy hatalmas olimpiai ötkarikával díszítették fel. A költségek 63 százalékát egyébként a brit kormány állja, 23 százalék pedig a lottóbevételekből jön össze. A beruházásokból persze a jövőben is profitál majd London lakossága, de például máig nem tudták eldönteni, hogy a 80 ezer férőhelyes Olimpiai Stadionnal később mit kezdjenek. De ugyanez a probléma a 17500 főt befogadó Aquatics Centerrel, ahol az úszószámokat rendezik majd meg, bár ezt már eleve úgy építették, hogy később visszabontva egy 2500 főt befogadni képes uszoda legyen belőle. Az olimpiai faluból, ahol 17 ezer sportoló lakik majd, egy lakótelepet alakítanak ki.