A nagycenki Széchenyi-kastély és környéke kiváló kirándulóhely, amire érdemes
rászánni egy hétvégi napot (vagy akár többet is). A család minden tagja számára
nyújt látnivalókat és szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket.
A Széchényi-birtok központját 1741-ben Széchényi Antal helyezte át Széplakról
Nagycenkre, és rövidesen hozzákezdett az ősi majorház és a park kiépítéséhez.
Halála után fia, Széchényi Ferenc lett Cenk birtokosa, aki itt összpontosította
nagyérték? gyűjteményét és könyvtárát, melyek az általa alapított Nemzeti
Múzeum alapjait alkották. Korának egyik legképzettebb főura fiát, Istvánt is
felvilágosult szellemben nevelte a nemzet szolgálatára: "Istentől nyert
tehetségeddel az Isten dicsőségére sáfárkodjál, nehogy közszemlére kitéve,
méltatlanok, hozzá nem értők és rosszakarók által bemocskolva, Isten által
elvétessenek s más jobban gazdálkodóknak adassanak." (Széchényi Ferenc intelmei
István fiához, 1817.)
1820-ban vette át az uradalmat Széchenyi István, aki azt mintagazdasággá
fejlesztette. A "legnagyobb magyar" gyakran időzött itt, nem egy országos
fontosságú munkáját e kastély szobáiban írta.
Az épületegyüttes legkorábbi és legértékesebb részében, az 1750 körül emelt
főépületben kapott helyet a Széchenyi István Emlékmúzeum. A Széchényi család
történetét, a Széchényi Ferenc és Széchenyi István politikai pályafutását
bemutató kiállítást barokk és empire szobaberendezések mellett eredeti
Széchényi-bútorok, első kiadású könyvek és más relikviák teszik teljessé. Az
emeleti termekben látható a Széchenyi István sokoldalú gazdasági és közéleti
tevékenységét bemutató tárlat, amelyet számos eredeti dokumentum és tárgy,
makettek és modellek illusztrálnak. Elgondolkodtató, hogy egy ember hogyan lehetett
ennyire sokoldalú, arról nem is beszélve, hogy tehetségét messzemenőkig tudta
kamatoztatni országa javára. A mai politikusok számára is példaérték? lehet
Széchenyi önzetlen hazaszeretete és sokrét? munkássága.
A nagyon igényesen megrendezett, állandó kiállítás hétfő kivételével bármelyik
nap megtekinthető. (Nyitva tartás: ápr. 1.–szept. 30.: 10–18, okt. 1.–márc. 31.:
10–14 óráig. A belépődíj 150 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 70 Ft.)
A kastély nyugati szárnyában, az emeleten szállodát, a földszinten éttermet
alakítottak ki, a virágházban pedig – festői környezetben –, hangulatos
kávézót rendeztek be. A kastély körüli parkban négy világrész gondosan
válogatott faritkaságait csodálhatjuk meg.
A keleti oldalon húzódó egykori gazdasági szárny ad otthont a méntelepnek, valamint
a magyar lótenyésztés történetét és magyar készítés? díszhintókat bemutató
kiállításnak. (Megtekinthető minden nap 17 óráig; a belépő 150 Ft, a diák- és
nyugdíjasjegy 30 Ft.)
Ha gyerekekkel kirándulunk Nagycenkre, akkor semmiképp sem szabad kihagyni a Széchenyi
Múzeumvasutat. A gőzüzem? kisvasút végállomása a kastélytól 5 percre van, a
kastély főbejáratától balra kell elindulni. Innen indulnak a kisvonatok minden
szabad- és munkaszüneti napokon Fertőbozra. (A teljesárú jegy 108 Ft, a diákjegy 54
Ft.) A 4 km hosszú, kanyarokkal bővelkedő pályán a táj szépségén túl a múlt
század kisvasúti romantikájának szinte minden kellékével találkozik az utas. A 16
éven felüli utasok vezethetik is a gőzmozdonyt. A Kastély-állomás melletti parkban
látható a kisvasúti járművek bemutatója. A kiállítás áttekintést ad az ország
különböző részén közlekedett, keskeny nyomtávú mozdonyokról és vasúti
kocsikról.
Ha pedig a sok látnivaló után megéheztünk, akkor megebédelhetünk az állomáson
található Gyura vendéglőben, ahol nagy a választék, a konyhája kitűnő, és nem
utolsó szempont, hogy a kispénz? turisták által is megfizethetők az árai.
S ha már a környéken járunk, nem szabad elfeledkeznünk a gyógyfürdőkről sem.
Nagycenktől néhány kilométerre található Balf, hazánk egyik legrégibb
fürdőhelye, ahol fedett uszoda és kénhidrogénes gyógyvíz van. (A gyógymedence
hétfő kivételével naponta 10 órától 17.30-ig tart nyitva.) A fürdőtelep
területén sóterápiás klímabarlang is működik. (A barlang mindennap 9 és 19 óra
között van nyitva, 1 óra 400 Ft, diákoknak, nyugdíjasoknak 300 Ft.)
A természetes vizek kedvelőinek ajánlhatjuk a Fertő-tavat vagy a Sopronkőhida mellett
lévő Tómalmot, amelyet erdők koszorúznak, s ahol a gyönyör? környezetben
csónakázni vagy akár horgászni is lehet.
1999. 09. 11. (III/36)
