A XX. század a tömegtájékoztatás felgyorsulásának évszázada.
Lélegzetelállító fejlődésnek lehetünk tanúi, és ha ellátogatunk a
kiállításra, nyomon követhetjük e század korszakalkotó vívmányait.
A hang hullámokban terjedő rezgés, s míg a levegőben 344 m/s sebességgel terjed,
addig vízben négyszer, betonban tízszer, az acélban pedig tizenötször gyorsabban
halad. Légüres térben nem terjed, így Földünk mint egy zajos bolygó kering a néma
világűrben.
1877-ben találta fel Edison a jellegzetes tölcsérrel rendelkező fonográfot, mely
emberi hangot, sőt zenét is rögzített, majd visszajátszott. Magyarországon 1906-tól
kiemelkedő fontosságú volt az új technikát felhasználó Bartók és Kodály
népdalgyűjtő tevékenysége. (Az eredeti hangfelvételek a kiállításon
meghallgathatók). Lipcsében még ebben az évben kifejlesztették az ugyanezen az elven
működő, programozott utcai zenét adó zeneszerszámot, a verklit, más néven
kintornát.
1894-ben az olasz Marconi márki elsőként adott le rádiójeleket, ő a Hertz által
akkor alig hét éve felfedezett elektromágneses hullámokkal kísérletezett. Az általa
szerkesztett adó és vevő hatótávolsága 3 km volt. Pickard 1906-ban fejlesztette ki
magát a rádiót mint vevőkészüléket. Európában 1914-ben először az
Eiffel-toronyról sugároztak hivatalos rádióprogramot. Az első rádióadót 1921-ben
Pittsburghben állítják fel, s innen már ugrásszerűen fejlődik a rádiózás. Az
adók URH jeleket sugároznak, mert így több adó tud egyszerre működni anélkül,
hogy zavarnák egymást. Ettől kezdve a rádió fontos politikai tényezővé is válik,
hiszen a politikusok így emberek millióit tudják megszólítani.
1898-ban egy dán villamosmérnök a fonográfot összekapcsolta a telefonnal, a
végeredményt telefonográfnak nevezte, s ezzel már el is jutottunk a magnetofon
alaptalálmányához.
A kiállításon – amely a Búcsú a hangos XX. századtól címet viseli – többek
között meghallgathatjuk Edison fonográfra mondott első mondatát, Kossuth torinói
beszédét, VII. Edward angol uralkodó lemondó nyilatkozatát, és akár Churchillt is,
mikor bejelenti a német csapatok kapitulációját.
1925. december 1-jén alakult meg hazánkban a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió
Részvénytársaság, a 30-as évektől lehetővé vált a helyszíni közvetítés, ebben
óriási szerepet kaptak a sportközvetítések. A kiállításon belehallgathatunk
eredeti felvételekbe, így meghallgathatjuk Szepesi közvetítésével az angliai
mérkőzés híres góljait is.
A záróteremben saját hangkazettát készíthetünk egy 1980-as évek színvonalát
bemutató rádióstúdióban, sőt eredeti rádióújságokat is böngészhetünk, a
gyerekek pedig feladatlapot is kitölthetnek a látottakról-hallottakról. És ha mi
felnőttek sem tudnánk, melyik állatnak van a legerősebb hangja, elárulom, ez nem az
oroszláné, sem pedig a denevéré, hanem a kék bálnáé, amely a repülőgép
zajánál 6-7-szer erősebb, és vízben 850 kilométerre is elhallatszik.
A múzeum február végéig, kedd kivételével minden nap 10-16 óráig látogatható.
Jegyek: diák/nyugdíjas 150 Ft, felnőtt 300 Ft, csoportos 100 Ft.
1999. 11. 13. (III/45)
