Honnan ez a rugalmatlanság, nem tudni. Sok háztartásban egy-két új fűszer kipróbálása
is egzotikumnak számít. Talán a bátortalanság okozza, hogy a többség nem mer kísérletezni
az ízekkel. Pedig a jó étel alapja, hogy van íze. Aki ismeri a francia vagy a mediterrán
étkezési kultúrákat, az tudja, hogy – bármily hihetetlen – a zöldségeknek is
van ízük. Itt a zöldség alatt nem csak a paprika, paradicsom, sárga-, fehérrépa,
burgonya, hagyma, esetleg zeller értendő. Még nincs annyira hideg, hogy teljesen ízüket
vesztették volna, és még az áruk is elérhető. Minél színtelenebb/szagtalanabb, annál
drágább.
Ha nincs még kellő ismeret, akkor érdemes az alapoknál kezdeni. Ez a saláták köre,
ahol szinte végeérhetetlen a variációk száma. A második szint a párolt zöldségek.
Köretnek vagy könny? vacsorának valók, de lehetnek előételek is. Például a párolt
brokkoli, amit egy fokhagymás–joghurtos vagy túrós öntettel tálalva remek fogást
kapunk. A következő lépcső a főzelékek, ezt most talán hagyjuk. Majd a különböző
módon sütött zöldek: rántott karfiol, brokkoli, tök, cukkini – ugyanezek párizsi
módra, azaz morzsa nélkül csak lisztben és tojásban megforgatva. Itt sem érdemes
megriadni, mi lesz, ha nem sikerül jól. Egyszer mindent meg lehet enni.
A TV-paprikát is számtalan módon lehet színesíteni. A mediterrán konyhákban előszeretettel
sütik és töltik, majd öntik nyakon mindenfajta szószszal. A magház kivétele után töltsünk
bele fehérsajtot (ez lehet feta vagy balkánsajt is), hogy sütés közben ne folyjék ki
a lényeg, tömjük be egy megfelelő méret? almadarabbal – húsevők egy kis fűszeres
darált húst is használhatnak erre a célra –, majd süssük meg jól bő olajban. Nem
kell megijedni a feketén összeugró paprikahéjtól, sokkal jobb nélküle az étel! Sok
keleti ételnél héj nélkül használják a paprikát, grilles sütőben egy rácson
feketére – nem szénné – sütve, kihűlés után könynyen lehúzható a héja. Az
ilyen módon előkészített zöldséget is lehet tölteni sós fehérsajttal, ekkor
forgassuk lisztbe, majd tojásba és olajban aranyszínűre sütve szintén univerzálisan
felszolgálható étket nyerünk. A különböző tejtermékek egyébként is rendkívül
jól kombinálhatók a zöldségekkel, és állítólag rendkívül egészségesek is.
Gyakorlásként érdemes kipróbálni egy egyszerű, de roppant tápláló zöldséges előételt.
Egy kicsi – hátha nekünk kell megenni –, de mély tűzálló edénybe, közismertebb
nevén jénaiba vagy mázas agyagedénybe öntsünk egy kevés olívaolajat – ízfokozó
és leégés-megelőző szerepe van. Erre a legalább fél centi vastagra szeletelt fehérsajtot
egy rétegben fektessük, nem kell mindent elfednie. A következő réteg két közepes és
feldarabolt paradicsom. Az egészet borítsuk be a maradék fehérsajttal, és tegyük kb.
200 Celsius fokosra melegített sütőbe. Úgy negyedóra múlva nézzük meg, és ha a
sajt megolvadt, akkor egy kis mélyedést csinálva az étel közepén, üssünk bele egy
tojást. A tojásfehérje megsülése jelzi: megehetjük, amit sütöttünk. Ha ízlett, több
kis edénnyel ugyanezt elvégezhetjük. A bátrabbak később bővíthetik az összetevőket,
gomba, cukkini, hagyma is kerülhet a két réteg sós sajt közé. Köretnek friss kenyér
vagy pirítós illik hozzá. (mlg)
2000. 10. 21. (IV/43)
