Ha hosszú ideig nem mozgatjuk a lábunkat, az könnyen elzsibbad, fájni kezd, megduzzad, s kialakul a rendkívül kellemetlen nehézláb-érzés. E kellemetlenségek hátterében a láb lelassult vérkeringése áll. A sokáig tartó utazás vagy az ülőmunka során nagyrészt mozdulatlanságra vagyunk kényszerítve, így a vénás keringést nem segíti a lábizomzat pumpáló hatása, a véráramlás lelassul. Ha valaki egyéb kockázati tényezőknek – pl. öröklött hajlam, túlsúly, túl szoros ruhák viselése, terhesség vagy többszöri szülés – is ki van téve, vénái idővel kitágulnak, a billentyűk már nem zárnak tökéletesen, s a vér visszafelé kezd áramlani. A folyadék a környező szövetekbe kerül, a lábak elnehezülnek és megdagadnak. A vénákban lelassult vér könnyebben megalvad, a véna falai pedig hajlamosak lesznek a gyulladásra. A felületi vénagyulladás könnyen felismerhető, mert a gyulladások körzetében a bőr kipirosodik, az érintett terület fáj.
E tünetek nyomán akár trombózis is kialakulhat. Különösen jellemző ez hosszabb utak esetében, amikor a nem túl tágas ülésekben a lábunknak már alig akad hely, nem tudjuk mozgatni őket, s gyakran érezzük, hogy fájnak, begörcsölnek. A vénák gyulladása a mélyebb, izmok között elhelyezkedő vénákra is kiterjed, ilyen gyulladások következtében pedig vérrög keletkezhet. Ha pedig a vérrög leszakad és a vérfolyammal eljut a tüdőbe, ahol elzár egy eret, halálos kimenetel? tüdőtrombózis is kialakulhat. A gyulladás és trombózis keletkezése jellegzetes tünetekkel jár: nyomasztó, húzó fájdalom az egész lábban, a lábikra izmainak megfeszülése, főleg pedig a térd környékének megdagadása. Ez a duzzadás az egész végtagra kiterjedhet. A tünetek észlelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, hiszen életmentő fontosságú lehet a gyors beavatkozás. E jelenségnek további kóros szövődményei is lehetnek, pl. lábszárfekély is kialakulhat. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez nemcsak légi út, hanem hajó-, autóbusz- és autóút esetén is előfordulhat, mint ahogy akkor is felléphet, ha valaki órákig mozdulatlanul ül az íróasztalánál. Erre éppen tavaly volt példa, amikor egy új-zélandi fiatalember – aki naponta csaknem 18 órát töltött a számítógépe monitorja előtt – belehalt az így keletkezett vérrög okozta tüdőembóliába.
A megelőzés egyik legjobb módszere a rendszeres, megfelelő lábtornán túl a gyógyszeres kezelés, például a vadgesztenyemag kivonatából készült Venastat vagy a japán akác virágából kivont oxerutin hatóanyagot tartalmazó Venoruton kapszula segítségével. (Hetek-összeállítás)
2003. 08. 08. (VII/32)
