A történet 143 évvel ezelőtt, 1861-ben kezdődött, amikor felfedezték az ősmadarat (Archaeopteryx). A csontváz körül látható tollak lenyomatai arról tanúskodtak, hogy ezek minden kétséget kizáróan egy madár – sőt, a tudomány által ismert legősibb madár – leletei. Az állat a dinoszauruszokra jellemző tulajdonságokkal is rendelkezett. Így felvetődött a kérdés: vajon a ma élő madarak a dinoszauruszok leszármazottai?
A kínai tollas dinoszauruszok az evolucionisták szerint választ jelentettek a kérdésre. A leletek alapján azt állítják, hogy a ragadozó dinoszauruszok nem haltak ki, hanem a tollak, majd később a repülés képességének kifejlődése révén madarakká alakultak!
A tollas dinoszauruszokkal és a madarakkal egy időben élt a repülő hüllők egy csoportja: a Pteroszauruszok.
A legnagyobb példányok szárnyfesztávolsága elérte a 20-22 métert is. Magyarországról is előkerültek 90 millió évesnek gondolt repülőhüllő-csontok, köztük egy 30 centiméteres, fogak nélküli teljes állkapocs. A lelet szintén látható a kiállításon. Egyes elképzelések szerint ezek az élőlények 67 millió éve végleg eltűntek a Föld színéről. (Hetek)
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2004. 09. 10. (VIII/37)
