Bátortalan vidéki kislány ismerősünk családja álmait megvalósítva bekerült a pesti jogi karra. Az egész família kellő megilletődöttséggel fogadta az értesítést: a nyár legvégén gólyatábort szerveznek a leendő elsősök részére. Megtiszteltetés, pakolás – ruhák, könyv: mint később kiderül, egyikre sincs szükség –, felutazás Pestre, a pályaudvarról irány a Balaton. Az ország egyik legnevesebb egyetemének több száz diákja ismerkedhetett a tó partján.
Hamar egyértelművé vált, hogy nem közös kirándulások révén. Az, hogy a tábori szállásokon eleve vegyes, azaz fiú-lány összetételben szerveződik az eloszlás, szinte teljesen általánosnak mondható gólyatábori körökben. Nappalonként igazából az esti bulik kiheverése zajlott lájtos ifjúsági programokkal. Hát volt mit kipihenni. Az alaphangulatot a kollektív lerészegedés jelentette nap mint nap, ezt biztosítandó például vodkaivóverseny zajlott lavórból szívószállal, ezt a lányok csókolózóversenye követte, majd vetkőzőverseny, betetőzésül jött a távvizelőverseny.
Obszcén, trágár beszéd jellemezte a tábort egész idő alatt, függetlenül attól, hogy épp ki nyilvánult meg: mezei táborlakó vagy mikrofonos programszervező – nyilván ez is a kiképzés része. Mindennapos volt a vetkőzés, jóslás vagy a szex és a meztelenkedés a nyílt utcán – de hát ez is megszokott a gólyatáborokban, nyugtatgatott mindenki.
2007. 09. 14. (XI/37)
