Az atlanti gőzös Southamptonból indult New York felé. Előkelő utasok, luxus
és csillogás. Az elsüllyeszthetetlennek hitt csodahajó egy fagyos áprilisi
éjszakán félúton jéghegynek ütközött. A háromezer utas töredéke menekült csak
meg, főként az előkelők és a gazdagok. A tragédiát a mentőcsónakok hiánya is
hatványozta, a hajó neve Titán
A többség számára a fenti sorok ismerősen csengenek, jóllehet csak rövid
összefoglalását adják Morgan Robertson 1898-ban kiadott Hiábavalóság című
történetének – a regény profetikus módon tizennégy évvel a valódi Titanic
kihajózását megelőzően íródott. A könyvbeli gőzös minden szempontból hasonlított
megtestesült változatára, a Titanicra: az emberiség legyőzhetetlen dicsvágya az
akkori világ legnagyobb, emberi kéz alkotta járműveiben manifesztálódott.
A White Star Line hajótársaság 1907-ben három luxusgőzös gyártásába fogott. A
Titanicot Írországban építették meg, két testvérhajójával együtt, a
hajóóriásokat a transzatlanti közlekedésre szánták. A másik gőzös, az Olympic
hajó végigszolgálta a két világháborút, majd 1935-ben kiöregedés miatt
lebontották. A Titanic pusztulását követően sokan istenkísértésnek tartották a
harmadik hajó nevének, a Giganticnak a megtartását, így a hazafiasabb
Britannicára váltottak, de ennek ellenére másfél év után szintén elsüllyedt az
Égei-tengeren harminc utassal.
A Titanic tervében eredetileg hatvannégy mentőcsónak szerepelt, de – arra
hivatkozva, hogy „elsüllyeszthetetlen”, illetve, hogy túl sok helyet venne el az
utasoktól – mindössze húsz csónak került fel rá. Edward John Smith kapitány
pedig a Titanic kormányzására való felkérése előtt nyugdíjba kérte magát. A 270
méter hosszú, 28 méter széles, 11 emelet magas gőzös 52 tonna súlyával óránként
44-46 km-es sebességgel haladt. Az óceánjárót kétezer darab két és fél
centiméter vastag acéllemez és hárommillió szegecs tartotta össze. A legolcsóbb
jegy ára ma 115 ezer forintnak, a másodosztályú 400 ezer, a legdrágább
luxuslakosztály másfélmillió forintnak felelne meg. Márvány fürdőszoba,
úszómedencék, tornaterem, squashpálya, masszázsszalon és törökfürdő várta a
magas rangú vendégeket. Az első osztály kupolás lépcsőfeljárójának tetején a
finom faborítással körbevett órát, vagyis az időt a tisztesség és a dicsőség
angyala őrizte. „Nem tudok olyan katasztrófát elképzelni, amely megtörténhetne
ezzel a hajóval. A modern tudomány már túlhaladta az ilyesmit” – mondta a kor
egyik híres utazója.
A Titanic az Anglia déli részén fekvő Southamptonból 1912. április 10-én délben
hajózott ki, és elvileg április 15-én érkezett volna meg New Yorkba. Az út során
megállt a franciaországi Cherbourgban, hogy további utasokat vegyen fel,
valamint az írországi Queenstownban, ahol postai küldeményeket és utasokat,
nagyrészt kivándorlókat fogadott. A jéghegyveszélyre vonatkozó
figyelmeztetéseket az első tiszt negligálta, így a maximális sebességgel úszó
hajó nem kerülhette el az ütközést. A Titanic éppen annyi idő alatt tűnt el,
mint amennyi James Cameron Titanic című filmeposzának időtartama. A megalománia
egyébként a rendezőre is átragadt: „Én vagyok a világ királya!” – jelentette be
Cameron, a legjobb rendezésért nekiítélt 70. akadémiai díjkiosztón.
A katasztrófa számtalan vonatkozása a mai napig nem tisztázott, oka a
szakemberek szerint rendkívül összetett volt. Többek között a hajó sebessége és
helyzete az ütközés pillanatában, a víz hőmérséklete, a hajótest anyagának és
szegecseinek minősége, a Grönlandról leváló jéghegy szokatlan helyzete, az első
hat vízzáró tartály elhelyezkedése és sérülése, valamint a legénység
figyelmetlensége mind hozzájárult a Titanic elsüllyedéséhez.
Az Új-Fundlandtól csaknem félezer kilométerre, 3800 méter mélységben található
roncsot csak 1985-ben fedezte fel Robert Ballard expedíciója. Az egykori gőzös
gyakorlatilag megközelíthetetlen, így speciális robot tengeralattjárókkal
vizsgálták meg a roncsot. A felszínre hozott tárgyakból életre hívott kiállítás
tizenhat éve járja a világot, és élteti a mítoszt: eddig tizennyolc országban 17
millió látogató nézte meg.
2007. 09. 14. (XI/37)
