Az alapkoncepció szerint a mára eltűnt vidéki zsidóság nyomait kellett
felkutatniuk a résztvevőknek. Nem csupán a könyvtárakban, hanem azokon az
eredeti helyszíneken, ahol az 1944 tavaszán-nyarán elhurcolt áldozatok éltek.
Ezzel azt is igyekeztek felismertetni a résztvevőkkel, hogy a holokauszt nem
csupán Auschwitzban, hanem a lakóhelyükön is megtörtént. Az ötnapos program fő
témái a következők voltak: az ortodoxia nyomainak felkutatása, azon kevés
helyszínek felkeresése, ahonnan a deportáló vonatok nem Auschwitzba, hanem az
ausztriai Strasshoffba mentek. A diákok végigkövették a nyugati halálmenetek
útját, a pécsi gettóba is ellátogattak.
Miután a program felkeltette az érdeklődésüket, nem csupán Magyarországról,
hanem Izraelből, Dániából, sőt Horvátországból is jöttek a holokauszttal
foglalkozó kutatók és tanárok. Egyikőjük, a dán Otto Rühl így nyilatkozott a
turnus végén: „Az ITF (a programot támogató nemzetközi szervezet) három fő
alapon működik: a holokausztot kutatni kell, emlékezni kell rá, és tanítani kell
róla. Ezen a túrán mindhárom dolog megvalósult. Mindez harmóniában egymással és
magas színvonalon.”
A Holokauszt Emlékközpont 2008-ban is tervezi egy hasonló program
megvalósítását, bár az emlékközpontot üzemeltető közalapítvány anyagi
lehetőségei korlátozottak. A szervezők abban bíznak, hogy akadnak majd olyan
szervezetek vagy éppen magánszemélyek, akik kézzelfoghatóan is kifejezik
támogatásukat a program iránt.
Résztvevők gondolatai a holokausztról
„Azért kell a holokausztról beszélni, hogy az emberek tanuljanak a
történelemből, és nem utolsósorban azért, mert legalább ennyivel tartozunk az
áldozatoknak.”
2008. 01. 25. (XII/4)
