Mindeme vitathatatlan előnyök mellett még a levegőt is tisztítják: egyes
növények – fotoszintézisük során – képesek megkötni a levegőben keringő, káros
benzin-, formaldehid-, szén-monoxid-, nitrogén-dioxid- stb. molekulákat. Ez
azért is figyelemre méltó, mert egy forgalmas út mellett fekvő ház esetében – a
mérések alapján – a beltéri levegő akár 5-7-szer is szennyezettebb lehet, mint a
kinti.
Egy kutatás során 10 négyzet-méteres helyiségekben dolgozó irodai
alkalmazottakat kérdeztek általános egészségi állapotukról, akik kimondottan sok
időt töltöttek beltéri környezetben, és stresszes helyzetekben dolgoznak. Két
hónapos növénytelen állapot után számos zöldet helyeztek el az egyik irodában.
Egy évvel később a növényeket áttették az eddig virágtalan irodába. Az összes
alkalmazott rögtön rákérdezett, hogy miért vitték el őket, hiszen ettől
egészségesebbek és jobb kedvűek voltak. A vizsgálat kimutatta: ha szobanövények
voltak az irodában, akkor az alkalmazottak kevésbé érezték magukat fáradtnak, és
25 százalékkal, tehát szignifikánsan csökkent a felső légúti panaszok száma.
Kimutatható, hogy a szobanövények a képernyők káros fénysugárzását is nagy
mértékben képesek semlegesíteni.
Egy másik vizsgálatnak is az volt a célja, hogy feltárja a növények emberre
gyakorolt hatását. A résztvevők egy kórház radiológiai osztályának önkéntesei
voltak. Közönséges levéldísznövényeket helyeztek konténerekbe, az
ablakpárkányra, a helyiségek sarkaiba körülbelül három hónapra. A dolgozókat a
vizsgált időszakban több alkalommal kérdőíveken faggatták.
Az eredmény szerint 30-37 százalékkal kevésbé panaszkodtak köhögésre,
fáradékonyságra, míg 23 százalékkal ritkábban fordult elő rekedtség, illetve
száraz, viszkető érzés a bőrön. Ezután aszerint csoportosították a résztvevőket,
hogy napközben menynyi időt töltenek az irodájukban. Azoknál, akik a munkaidő
nagy részét az irodájukban töltötték, 34 százalékkal csökkentek a panaszok, míg
21, illetve 17 százalékkal azoknál, akik fele napjukat, vagy még kevesebb időt
töltöttek a növényes környezetben.
A NASA kutatói a következő kísérletet végezték: magas szénmonoxid- és
nitrogéndioxid-tartalmú szobába csokros indát helyeztek. Egy nap elteltével a
szénmonoxid tartalom 96 százalékkal, míg a nitrogéndioxid 99 százalékkal
csökkent. A szobai futókával 75 százalékos légtisztítást értek el.
Egy növény nagyságrendileg 20-30 légköbmétert képes megszűrni, tehát egy 25
négyzetméteres helyiség esetén minimum három szobanövény munkájára van
szükségünk.
Téli növényápolás
2008. 01. 04. (XII/1)
